Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
A főispáni eskü letétele után elmondott székfoglalójában Almásy egy hat pontból álló programot vázolt fel, amely azonban csupán általános megfogalmazásokat tartalmazott. így az első három pont tulajdonképpen személyes politikai hitvallásaként fogalmazható meg: „hűség a Kormányzóhoz, tántoríthatatlan ragaszkodás az ő személyéhez ”, „a fajmagyarság ujjá- ébredésének kitartó, hűséges szolgálata", végül a konszolidáció szolgálata, „mely a jognak, a törvénynek, de mindenek fölött az igazságnak tiszteletében és érvényre juttatásában áll". További „kardinális elve" volt a „mindenkinek odaállítása, hol hazánknak legtöbbet használhat”, a „munka, szerénység, egyszerűség s ezeknek megbecsülése", végül a földbirtok helyes megosztása". Teherbíró képességét (is) mutatja, hogy 1923 elején újabb főispáni székkel kínálták meg: február 16-án ugyanis megszületett a döntés, hogy a Bihar megyei főispáni teendőket is Almásy fogja ellátni.279 És ugyan a főispán kijelentette, hogy „rajta lesz, hogy biharmegyei megbízatása minél rövidebb ideig tartson”,280 mégis 1927. júniusáig viselte a kettős főispánságot.281 Főispánként Bethlen István és a nevével (is) fémjelzett rendszer feltétlen híve volt, ami tetten érhető a törvényhatósági bizottság számtalan, a kormánnyal és a miniszterelnökkel szembeni bizalomnyilvánításban. így bizalmat szavaztak a kormány szanálási programja iránt,282 bizalommal üdvözölték Bethlent és a kormányt „határozott és férfias" magatartásukért a házszabály-revízió kapcsán.283 Határozottan kiállt a törvényhatóság a választójogi törvényjavaslat („az országos képviselőnő Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1923.02.16.-49. Online elérhetősége: http:// www.adatbazisokonline.hu/adatbazis/minisztertanacsi-iegyzokonyvek-1867-1944/adatlap/ 60134. 280 MNL JNSZML Kgy. jkv. 1/1923. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1927.06.17.-31. Július 9-én búcsúztatták Almásyt. Ekkor döntöttek arról, hogy az átmenetinek szánt, végül négy évesre nyúlt bihari időszakát jegyzőkönyvben megörökítik, arcképét megfestik, a képet pedig a közgyűlési teremben helyezik el. In: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1927. július 17. 1922 és 1929 közötti időszak egyik kényes kérdése volt az 1923: XXXV. te. alapján végrehajtandó úgynevezett országos -közszolgálatban állókra vonatkozólétszámcsökkentés, mely természetesen érintette Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét is. Az országos összevetés és arányosítás után azonban úgy határoztak, hogy a vármegyénél nem kell állást megszüntetni. A belügyminiszter azonban közölte azt is, hogy „aligha lesz módjában vármegyénk minden alkalmazottját megtartani, mert a megyénél szolgáló létszám feletti összes menekültek állása megszűnik, mivel azonban a menekültekből sem szabad 20-nál többet elbocsájtani, őket oly állásra kell kirendelni, amelyek a mostani létszámcsökkentés keretében elbocsájtás útján megüresednek". In: MNL JNSZML Kgy. jkv. 1027/1923. MNL JNSZML IV. 407. Alispáni iratok, 260/1925. (A továbbiakban: Alispáni iratok)
