Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
választások egész vonalán a nyílt szavazást” kérték)284 és a Beniczky-ügy kapcsán a kormányzó mellett. Beniczky Ödön volt belügyminiszter ugyanis 1925. májusában vallomást tett a Somogyi-Bacsó gyilkosságról, Horthy felelősségéről a katonai ügyészség előtt, amely megjelent az „Újság” című lapban is. A vármegyei törvényhatósági bizottság 1925. június 20-i határozatában elítélte Beniczkyt, és tisztelgő küldöttség kiküldését határozták el. Emellett a miniszterelnökhöz intézett feliratban kérték a szakszervezetek feloszlatását és a „hazafias és nemzeti alapon álló diktatúra” bevezetését.285 Ez utóbbi felvetést már az országgyűlésben sem hagyták szó nélkül. Rakovszky István a rendszer jellemzésekor azt mondta, hogy „nincs sajtószabadság, nincs gyülekezési szabadság, amikor rendkívüli törvények uralkodnak, (...) amikor Jász-Nagykun-Szolnok nemes, nemzetes és tekintetes vármegye diktatúrát akar, (Szilágyi Lajos: Gyönyörű dolog, Almássy Sándor találmánya!)”.286 Végül 1926. januárjában a frankhamisítási ügy kapcsán álltak ki újra Bethlen István kormányfő mellett.287 A bizalomnyilvánítások mellett fontos aktusa volt a rendszer első évének a vármegyei egységes párt megalakítása 1923. október 14-én, amelyen Bethlen István miniszterelnököt („az egységespárt bölcs vezére", „a magyarság igaz apostola”)288 Almásy Sándor mellett 4 korábbi főispán is üdvözölte: Almásy Imre, Szapáry György, Kuszka István és Lippich István.289 A látogatás előtt azonban egy kellemetlen ügy borzolta a kedélyeket: a „Szózat” és „A Nép” című lapok a szolnoki Egységes Párt ellentéteit taglalták, és beszámoltak Almásy Sándor „tömegszerző" tevékenységéről a vármegyében és Karcagon. Ez utóbbi helyen - a lap beszámolója szerint - „a karcagi kurucok gyilkos feleletet adtak a főispánnak" és visszautasították a részvételt a szolnoki gyűlésen.290 A cikkekre reagálva a karcagi kisgazdák kiálltak Almásy mellett („személye iránt teljes bizalommal vannak", „az őt ért indokolatlan támadáson megbotránkoznak”) és úgy döntöttek (bár azt is leszögezték, hogy számos területen változást várnak a kormány politikájában), hogy teljes létszámban megjelennek Szolnokon.291 284 Uo. 285 MNL JNSZML Alispáni iratok, 14.503/1925. A nemzetgyűlés 435. ülése 1925. június hó 26. 287 MNL JNSZML Kgy. jkv. 2/1926. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1923. október 18. 289 Uo. Szózat, 1923. október 4., A Nép, 1923. október 5. 291 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1923. október 11. 121
