Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: A Tisza elfeledett árvízi hajósa – Nyárádi Hartl Ede
teknőjében. Még a szabályozás kezdeti szakaszában, lényegében az ősi állapotok közepette érte a Tisza völgyét az 1853. és 1855. évi árvíz. A munkálatok kezdetleges állása ekkor még nem tette lehetővé a szükséges tanulságok levonását. A kiegyezés - a várakozásokkal ellentétben - nem hozott kedvező változást, hanem éppen ellenkezőleg, erőteljes megtorpanást eredményezett a Tisza-völgy rendezésében. Ilyen körülmények között érte a Tisza völgyét az 1870-es évek második felében kezdődő hosszú árvizes periódus, mely a szabályozási és ármentesítési munkálatok kérdését újra előtérbe állította.15 A Közép-Tisza menti jobb parti töltések építését az 1851-ben megalakított Jászkiséri Tisza-szabályozó Külön Egylet (később Heves-Szolnok- Jász-vidéki Tisza- és Belvízszabályozási Társulat) végezte. A társulat feladata a Sarud-(Tisza)Süly-Kőtelek és a Millér torkolata közti jobb parti, valamint a Szolnok-Zagyvarékas-Újszász közötti Zagyva bal parti töltések kiépítése volt. A tiszai töltések és töltés-tervek első összefoglaló térképe 1852-ből való. Eszerint a Füred-Csongrád közötti Tisza-szakasz jobb oldali töltéseinek tervezett vonala a Laskó-patak mentén Sarud község magaspartjától kiindulva halad a Kis-Tisza, majd a Tisza mellett - figyelembe véve a tervezett dinnyésháti átmetszést - a Kisköre keleti szélén lévő Czinge-hát magaspartjáig.16 A Sarud-Dinnyésháí17 közti töltésszakasz építése 1853-ban kezdődött. Két évvel később, 1855. áprilisára mindössze egy alig 10 kilométeres szakasz készült el, de egy tavaszi árvíz ezt is jórészt megsemmisítette. Ekkor határozták el, hogy a töltés magasságát az 1855-ös árvízszint fölé kell emelni 1,26 méterrel (4 láb). A döntés helyesnek bizonyult, hiszen a Sarud-Dinnyéshát közti töltés kibírta az 1876. évi rendkívüli árvizet, és az 1879. évi árvíz idején a töltésszakadás nem okozott tragédiát, hanem az új maximumokat hozó árvíz a sarudi belterület korábban biztonságos magaspartján ömlött át.18 A Közép-Tisza vízrajzának megváltozása - mely már magában hordozta az 1876 után következő tragikus árvizek bekövetkeztét is - a folyószabályozás kezdetén kódolt volt. A folyó vízhozamának növelése érdekében, az eredeti Vásárhelyi-terv 1846-1866 közt 16 közép-tiszai átvágást készített elő a folyó vízhozamának gyorsítása érdekében. Ebből a SarudKÁROLYI Zsigmondi Adatok a Tisza völgyi árvizek történetéhez. I. Régi Tisza völgyi árvizek. In: Vízgazdálkodás, 1970. 5. szám. 191-192. p. KÁROLYI Zs. - NEMES G. 1975. 42-44. p. Dinnyéshát: ma Tiszanána üdülő övezete a Tisza jobb partján. KÁROLYI Zs. - NEMES G. 1975. 53. p. 80
