Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: A Tisza elfeledett árvízi hajósa – Nyárádi Hartl Ede
Tiszahalászt is közvetlenül érintő örvényi és domaházi 1864-ben készült el. Az előbbi 3,4 km, az utóbbi 3,9 kilométer rövidülést eredményezett a folyó hosszában. A cserőközit pedig 1865-ben fejezték be, 9,4 kilométer rövidülést érve el. A Közép-Tiszán egyébként 1867 és 1880 közt 16 kanyarulat átvágásával 132 kilométert „rövidítettek" a folyón. A munkálatok eredményeként értelemszerűen megnőtt a folyó vízszállító képessége, miközben a végrehajtott munka igen sok kifogásolni valót vetett fel. 1867-ben a Szolnoki Folyammérnöki Hivatal jelentése például úgy fogalmaz: „Ez ideig kiásott 16 közép-tiszai átmetszés közül 11 nemcsak hogy nem fejlődött kielégítően, hanem a rossz vonalozás miatt torkolatának és vezértöltésének kiigazítása is szükségessé vált." j9 Az 1876-os esztendővel kezdődő nagy árvizes periódus pedig egyszerre mutatott rá az addig végzett munka minden hiányosságára és hibájára. A folyószabályozások és a meder átvágások minden „gyermekbetegsége" összegződött az 1876-os évvel kezdődő „nagy megpróbáltatások időszakában", melyek rendkívüli árvizeket eredményeztek. A korábban végrehajtott mederszabályozási munkák felborították a folyó életének ősi, természetes egyensúlyát és megzavarták az árvizek levonulását. „Érthető tehát, hogy a Tiszavölgy népe a szabályozásnak ebben a szakaszában fellépő rendkívüli árvizek idején, korábban soha nem tapasztalt körülmények között kényszerült nem csak a mentesített területek, hanem az addig biztonságosnak hitt települések, sőt nem egyszer puszta élete védelmére. ”20 Tiszahalász sorsát ezen előzmények betetőzéseként a nagy megpróbáltatások időszakának nyitánya, az 1876-os esztendő örökre megpecsételte. Ezen esztendő a tartós és ismétlődő árvizek éve volt, tavaszi, kora nyári és őszi árhullám egyaránt levonult a Tiszán. Márciustól júliusig egymást követték az árhullámok, melyeket a gyors olvadást követő tavaszinyári esőzések és a mellékfolyók árhullámai tápláltak. Tiszafürednél rekord vízszinttel, 686 centiméteren március 25-én tetőzött a folyó. A helyzetet súlyosbította, hogy a felbomlott Hevesi Társulat (Abád)szalók-tiszabői szakaszán társulat nem működött. A kedvezőtlen közigazgatási viszonyok között nem tudták a védelmet megszervezni, ezért a védtelen gátak március 23- án történt átszakadása nyomán (Erdei-fok, Ledencei magaslat) három öblözet is víz alá került. „Március 24-én a víz pedig átszakította a taskonyi védőgátat, s a 20 KÁROLYI Zs. - NEMES G. 1975. 31. p. Uo. 62. p. 81
