Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843–1849. I. rész
HERMANN RÓBERT GÖRGEY ARTÚR ÉS A NÁDOR-HUSZÁREZRED 1843-1849. I. RÉSZ A Görgey-család egyike volt a Felvidék, ezen belül a Szepesség legrégibb magyar nemesi családjainak. A család első okleveles említése 1256- ból származik, amikor is IV. Béla Arnold szepesi ispán fiának, Jordánnak ajándékozott egy, a lengyel végeken található, a Poprád folyó mindkét oldalán lévő királyi erdőt. A család hűségesen szolgálta az Árpádokat, majd az Árpádház kihalása után Károly Róbert pártjára állt, s az 1312. évi rozgonyi csatában a család négy tagja is megsebesült az Amadék ellen vívott harcban, s egyikük a csatamezőn lelte halálát. A család tagjai Szepes megyében különböző tisztségeket töltöttek be, s gyakran ők adták a megye alispánját. Rokonságban álltak a Berzeviczyekkel, Máriássyakkal, Kosztolányiakkal, de még a Kossuth- családdal is. A XVI. században a család áttért az evangélikus hitre, s a Habsburgok és az erdélyi fejedelmek háborúi során rendre az utóbbiak oldalán harcolt. A család két székhelye, Toporc és Görgő a Máriássyak batizfalvi birtokával együtt azok közé tartozott, ahol az 1681:26. törvénycikk értelmében az országgyűlés megengedte protestáns egyházak, iskolák és parókiák építését vagy a régiek fenntartását. A család egyik tagja, a „kuruc” Görgey János Thököly követe volt Lengyelországban, majd 1685-ben meghódolt I. Lipótnak, hogy aztán 1703-1710 között immáron Rákóczi oldalán harcoljon „Istennel a hazáért és a szabadságért”. János nevet viselő ükunokája, 1793. szeptember 29-én a flandriai Maubeuge mellett halt hősi halált, amikor rohamra vezette a Blankenstein-huszárok egyik századát. Görgey Jánosnak négy fia és egy lánya volt, a legidősebb fiú, Görgey György volt Görgey Artúr édesapja. Az apa 1777. április 14-én született Toporcon, s 1809-ben maga is harcolt a Napóleon elleni nemesi felkelésben. 1809. január 9-én vezette oltárhoz menyasszonyát, a nála hét évvel fiatalabb Pertzian Vilma Erzsébetet.1 A Görgey-család történetére lásd: NAGY Imre: A Görgey-család Árpádkori okmányai. In: Századok, 1872. 215-230. p.; GÖRGEY István: A Görgey nemzetség története. In: Századok, 1904. 25-46. és 136-161. p.; GÖRGEY Albert: A topporci és görgői Görgey 39
