Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „…Már nem soká lesz főispán, mert helyzete megingott” – Földi István főispán és kora
A vesztes háborút követően több, leginkább politikai szempontú rostáláson is át kellett esnie minden önkormányzati és állami alkalmazottnak, a legmagasabb beosztásúaktól kezdve a legalacsonyabbikig. így az egyes állások megtartásakor, avagy elnyerésekor egyre kevésbé a hozzáértés, sokkal inkább a politikai megbízhatóság, a pártállás, a pártok által köttetett háttéralkuk lettek a meghatározóak. Valójában a kormánykoalíció egyik pártja sem egy depolitizált, szakértői közigazgatás kialakítására törekedett, hanem egyértelműen saját embereiket igyekeztek különböző pozíciókba bejuttatni. Az 1945-ös választásokat 57,03 %-os eredménnyel megnyerő kisgazdáknak is ezért volt egyik fő célja az önkormányzati választások kiírása, mivel bíztak abban, hogy ezáltal a polgármesteri és főjegyzői állások többségét megszerezhetik. Az MKP viszont a helyhatósági választások helyett további politikai szempontú személycserékben volt érdekelt, hogy társadalmi támogatottságát jóval meghaladó mértékben újabb pozíciókat szerezzen. Az 1945-ös igazoló eljárásokat és népbírósági ítéleteket ezért 1946-ban egy újabb tisztogatási hullám, a B-listázás követte. Hogy felmérjék a községi erőviszonyokat és a lakosság hangulatát, Rajk László, a választások utáni új belügyminiszter rendeletére 1946. április 16-tól valamennyi főispánnak, városi polgármesternek és járási főjegyzőnek kéthetente részletes jelentést kellett tennie a minisztériumnak a közállapotokról, a politikai, társadalmi, gazdasági és igazgatási helyzetről, a kormányprogram végrehajtásáról, az adókivetés helyzetéről, esetleges zavargásokról és incidensekről.16 A közelgő B-listázást a vármegye több pontján is tüntetések előzték meg, melyet vagy a kommunisták szerveztek, vagy a koalíciós alapon meghirdetett gyűléseken saját híveik közbekiabálásait igyekeztek össznépi követelésként értelmezni. Céljuk ezen helyi megmozdulások alkalmával is az volt, hogy a nem megfelelőnek tartott közigazgatási tisztviselők eltávolításához előkészítsék a terepet.17 Kovács, felsőbb utasításra, egy 1946. márciusi körlevelében elrendelte, hogy mindazon tisztviselőket, akiknek személye ellen tüntetés volt, előzetes bizonyítási eljárás nélkül, állásukból azonnal fel kell függeszteni, „tekintettel arra, hogy az illető tisztviselővel szemben a közbizalom annyira megrendült, hogy ennek hiányában állásával járó feladatait ellátni nem tudja. Nem vitás ugyanis, hogy ezeknek a tisztviselőknek voltak olyan ténykedéseik, amelyek a tüntetést kiváltották. ”18 16 17 18 276 MNL JNSZML Főisp. ir. 464/1946 és 2/1947. Tiszavidék, 1946. február 21. MNL JNSZML Főisp. ir. 325/1946. és 808/1946.
