Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „…Már nem soká lesz főispán, mert helyzete megingott” – Földi István főispán és kora
szociáldemokrata politikusok által közösen megfogalmazott, s a Szabadszakszervezetek nevében benyújtott határozatot, melyben kinyilvánították, hogy a „szervezett munkásság [...] Baráth Endre úrtól Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjától és közellátási kormánybiztosától a bizalmat megvonta. Nevezettet nem tekintik többé a vármegye főispánjának és közellátási kormánybiztosának és távozását követelik. A főispán ténykedéséből megállapítható volt, hogy a rábízott feladatok végrehajtását a közélelmezés terén különösen szabotálta, ezzel hozzájárult a szervezett munkásság és hozzátartozóinak kiéheztetéséhez. ”14 Ekkor a Kommunista Párt propaganda autója egy lemezről lejátszotta Rákosi és Révai választási beszédeit, majd a Himnusz és az Intemacionálé eléneklése után a megyeházához vonultak át, ahol Baráth Endre a tizenötezer fős munkástömeg nyomására bejelentette lemondását. E fenyegetéssel kikényszerített eltávolítását a belügyminiszter nem fogadta el és pár nappal később felszólította Baráthot, hogy újból foglalja el hivatalát. A szolnoki munkáspártok és az általuk utcára vitt munkások azonban hallani sem akartak a kisgazda főispán visszatéréséről. A kialakult patthelyzetet végül a parlamenti választás döntötte el oly formában, hogy Baráthot Heves- Nógrád-Hont vármegyében nemzetgyűlési képviselővé választották, s így novemberben, összeférhetetlenségre hivatkozva és méltóságát némiképp megőrizve, lemondhatott a főispáni megbízatásáról, a képviselőséget „választva”.15 Saját utódjául Guba Mihályt, a kisgazdapárt szolnoki prominensét ajánlotta, ám Budapesten egy kommunista párti politikus, dr. Kovács Kálmán kinevezése mellett döntöttek, aki decemberben el is foglalta hivatalát. Kovács egy politika iránt érdeklődő, fiatal jogász volt, aki már az 1930-as években kapcsolatba került illegális kommunistákkal a Márciusi Front tagjaként. 1944 novemberében a kisújszállási ideiglenes városi tanács elnöke lett, egyben az MKP helyi párttitkára is, majd decembertől nemzetgyűlési képviselő. Ezen megbízását cserélte a főispánságra 1945 decemberében. A vármegye élén a Tisza-híd építésének irányítása és a szolnoki gyermekkórház áthelyezési és felszerelési munkálatai mellett számára is a budapesti és jóvátételi célú élelmiszer-szállításoknak a helyi közellátással történő összeegyeztetése jelentette a legfőbb kihívást. Ellene már értelemszerűen nem vitték utcára Szolnok munkástömegeit, de segítségével a Baráth Endre példáján jól bevált módszert kiterjesztették a községekre, a közigazgatás alsóbb szintjeire. 15 MNL JNSZML Főisp. bizalmas ir. 30/1945. MNL JNSZML Főisp. bizalmas ir. 31/1945. 275
