Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)

TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén II. rész

1. számú sír arany övveretei az egyetlen jó párhuzamai a kétpói arany öv veretéinek. A két sír leleteinek összekapcsolásából logikusan következik az, hogy a kétpói férfi a honfoglalók első generációjához tartozott, tehát aktív részese lehetett a honfoglalás eseménysorozatának. Az pedig, hogy a fegyveröv mellett méltóságjelző arany öve is volt, igencsak valószínűvé teszi azt, hogy egyik magyar törzsfőnk - sajnálatos módon - erősen csonkult tárgy együttese maradt ránk.

A kronológiai besorolást tovább erősíti a csésze időrendi értékelése. A Kárpát-medence X. századi emlékanyagában mindössze három ezüst csésze került elő. A kétpóin túl, Gégényben és a híres zempléni sírban. Ezeket Fodor István még a keleti szállásterületeken készült daraboknak tartja.22

A gégényi csésze még 1903-ban került elő. A leletkörülmények, valamint a Jósa András vezetésével folyt helyszíni hitelesítő ásatás alapján, László Gyula nem sír- esetleg kincsleletnek, hanem áldozati együtteshez tartozó tárgynak határozta meg. Véleményéhez legutóbb Fodor István csatlakozott.23 Az edény palástja egyébként díszítetlen, a belsejében látható jelenleg értelmezhetetlen bekarcolások is egy ilyen értékelés irányába mutatnak.

így csupán egyetlen párhuzama maradt a kétpói darabnak, a zempléni. A két edényt több szempontból is összekapcsolhatjuk. Mindkettő gazdag férfi sírból került elő, mindkettő dúsan díszített, mindkettőnek volt, illetve van füle.

A zempléni csésze része annak a híresen gazdag együttesnek, melyet Vojetch Budinsky Kricka tárt fel 1958-ban, s Fettich Nándorral közös kötetben tettek közzé 1973-ban. A sír értékelésével kapcsolatban szokatlanul nagy tudományos vita bontakozott ki.24 A Fettich-féle történeti értékelést gyakorlatilag minden kutató elutasította. Azonban egyetlen kérdésben meglepően egységesen foglalt állást a kutatók többsége. Szinte mindenki elismerte azt, hogy a sír a X. századi magyar régészeti leletanyag egyik, ha nem a leggazdagabb együttese, feltehetőleg az egyik törzsfőnök hagyatéka.

A csészék tipológiai hasonlósága mellett a két sírt további egyezések is összekapcsolják. Ilyen összekötő kapocs az, hogy mindkét sírban aranyozott ezüst véretekkel ékes díszövet, szablyát, ezüst véretekkel díszített nyerget, kis kerek, préselt pitykéket is találtak. A zempléni sírból előkerült egy rozettás

azután egy belső változássor után a X. század első harmadára, felére a maga megújult valóságában tárul elénk.

FODOR István: Hitvilág és művészet. In: A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Bp., 1996. 34. p.

FODOR I. 1996. 144-145. p.

LÁSZLÓ Gyula: A zempléni honfoglalás kori vezérsírról. In: Arch. Ért. 1976. 79-85. p.

24