Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947
az időt arra, hogy megismételje Szolnok kérelmét a törvényhatósági jog iránt.61 Beadványában - utalva az 1922-es kísérletre is - kihangsúlyozta, hogy „Szolnok megyei városban azóta is ismételten és egyre erősebben nyilvánult és nyilvánul meg azon törekvés, törvényhatósági jogú várossá alakuljon át, ami érthető is, mert azóta eltelt 10 év alatt [itt Elek István munkája juthat eszünkbe] megváltozott az egész világ, megváltozott az egész ország, megváltozott - merem mondani előnyére - Szolnok városa is A polgármester érvei alapján e változás tükrében joggal érezhette úgy a város közönsége, hogy a törvényhatósággá átalakulás „neki nemcsak joga, de a magyarság, a nemzet iránt, hogy annak életében minél hathatósabban - mint nagyobb önállóságú, nagyobb jogú közigazgatási szerv, részt vehessen - elsőrangú kötelessége”. A városvezető azonban az ügyben illetékes belügyminisztert, Keresztes-Fischer Ferencet nem „érzelmi momentumok” révén, hanem „számokkal, tárgyilagos adatokkal” kívánta meggyőzni arról, hogy Szolnok rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek a törvényhatósági jogra alkalmassá teszik. Felvezetésében a polgármester áttekintette az 1886. évi törvényhatósági törvény óta eltelt fél évszázadot, és keserűen állapította meg, hogy azóta valamennyi közigazgatási változás ellenére csupán egyetlen város, Miskolc érdemelte ki, hogy „törvényhatósági joggal felruháztassék”. Tóth Tamás nagyon logikusan mutatott rá az elmaradt közigazgatási reform, a központi kormányzat történelmi korszakokon átívelő centralizációs törekvése, valamint az időközben bekövetkezett magyar városfejlődés ellentmondásaira: a törvényhatósági törvény által meghatározott 50 évvel korábbi feltételek időközben jelentősen megváltoztak, és Szolnok jelenkori statisztikai adatai alapján az akkori elvek szerint „ már régen törvényhatósági jogú városnak kellett volna lennie ”, Az 1930-as népszámlálás adatai alapján Szolnok lakosságszáma az 1880-as évi adathoz viszonyítva 22, egykori törvényhatósági jogú város népességszámát múlta felül és 2 jelenlegi törvényhatósági jogú városét (Sopron és Baja) haladta meg. Szolnok népesedési adataiban az országos átlagot és a legtöbb hasonló várost meghaladó növekedés volt megfigyelhető a természetes szaporodás és a belső vándorlás tekintetében egyaránt. A település foglalkoztatási szerkezete az utóbbi évtizedben továbbra is az ipari-forgalmi irányította. Vö.: SCHEFTSIK György (szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. (Online változat) http://vfek.vfmk.hu/00000113/adat 96.htm (Megtekintés dátuma: 2013. aug. 16.); Károly Nóra szócikke http://www.zounuk.hu/ hu/wiki/toth-tamas-1893-1941 (Megtekintés dátuma: 2013. aug. 16.); Jász-Nagykun- Szolnok Megye Történeti Archontológiája 1876-1989. Szolnok, 2012. Online adatbázis. http://jnsz.archivportal.hu/data/files/262562077.pdf (Megtekintés dátuma 2013. aug. 16.). Vö.: Nemzeti Jövőnk, 1936. jan. 1., jan. 4., Szolnoki Újság, 1937. júl. 6. Szolnok város polgármesterének levele a belügyminiszterhez. Szolnok, 1935. február. (Dátum és név nélküli másolat.) MNL JNSZML Szolnok város polgármesterének közig, ir. 4537/1947. 231
