Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947
népesség növekedését mutatta, meghaladva 6 törvényhatósági jogú település azonos adatait. A város kereskedelmi, forgalmi adatai Szolnok közgazdasági jelentőségét reprezentálták. A vasúti, folyami és közúti közlekedési csomópont- szerepből adódóan „[...] Szolnok jelentősége nem lokálpatrióta érzés, képzelet szüleménye, hanem országosan sőt határokon túlmenően ismert tény, hiszen máskülönben nem jegyeznék a magyar búzát, a tiszavidéki búzát 'ab Szolnok ’. ” - írta a beadvány. A város az elmúlt évtizedek során közvetlen és tágabb környezetének is kulturális-művészeti centrumává vált. De a település valódi értékét, kiemelkedő nemzeti jelentőségét a polgármester érvei szerint mégis egy egészen más, elfogultságtól sem mentes szempont adja. „Hogy a szolnoki milyen nagyszerű fajtája a magyar fajnak, mutatja 'kivitelünk', amelyre Szolnok mindig büszke, mely szintén a magyarság érdekét, a magyar tudományt és a magyar legmagasabb fokú oktatás ügyét is szolgálja, mert egy város lakossága és így Szolnok életerejének, energiájának megítélésénél számba kell venni nemcsak az anyagi javakat, hanem azon szellemi értékeket is amelyet Szolnok lakossága szerencsés vérkeveredése, összetétele és a hely szelleme, a hely varázsa, a genius loci együttes hatása folytán termelt ki, melyek Szolnoknak dicsőséget, de a magyarságnak, a nemzetnek nagy hasznot, nagy erkölcsi és kulturális hasznot jelentenek. ” Stilisztikai szempontból talán itt érezhető leginkább az érzelmi túlfűtöttség, emocionális áradás a mértéktartónak szánt folyamodványban. Miként a Szolnokról elszármazott jeles személyek felsorolása, a város jótékonysági mozgalmainak bemutatása és a kommunizmus iránti fogékonyság vádjának cáfolata, a város beadványának számos része Elek István pár évvel korábbi munkájára alapozódik. A közigazgatás és autonómia magasabb szintjének elérésére törekvő város pénzügyi viszonyait kiemelt részletességgel taglalta a beadvány. Egyfelől rávilágított arra, hogy a háború, a proletárdiktatúra és a román megszállás során sokat szenvedett város újjáépítése hatalmas terheket rótt Szolnok közönségére, majd az 1920-as évek közepétől a pénzbőség és prosperitás időszakát a gazdasági válság miként törte meg. „A kérdés csupán az: Mi volt az ára és hogyan történt? Mert aki Szolnokra ma megérkezik [...] már első tekintetre látja, hogy egy gazdaságilag, szellemileg lüktető életet élő fejlődő városba jutott. ” - vetette fel a polgármester. A város vagyoni viszonyait, pénzügyi helyzetét az elemzés - a pénzügyminisztérium adataira hivatkozva - kielégítőnek nevezte, a város 9.610.809 Pengős vagyonának 69,61 %-a volt a jövedelmező vagyon, míg a tartozásállománya, vagyis az eladósodottság mértéke a teljes vagyon 35,12 %-a volt. A törlesztéses és függő kölcsönök kamata azonban jelentősen terhelte a várost. A pénzügyi helyzet problémáira az 1935-ben készült elemzés így világított rá: „E helyen kell megjegyeznünk, hogy Szolnok város mai pénzügyi helyzete ennél lényegesen kedvezőbb. Szolnok város vagyoni helyzete és költségvetése ugyanis két pénzügyi művelet folytán sokkal 232
