Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947
és a város vezetésének együttműködése alapozta meg, illetve többek között a művésztelep pezsgő élete, Horthy István kormányzó-helyettes közéleti szerepvállalása, a városkép átalakulása, a középiskolák építése, valamint a tömeges igényeket kielégítő színes kulturális és egyesületi élet szimbolizálta. És míg a város számára a gazdasági válság bizonyos szempontból előnyökkel is járt, az árfolyamok változásával segítve a felvett hitelek visszafizetését, az 1930- as években elmélyülő recesszió hatására az egyének élethelyzetét- gondoljunk csak a Szolnokon alkotó Tabák Lajos szociofotóira 59 - tömeges méretekben a mindennapi szegénység, a nélkülözés hatotta át. Szolnok két világháború közötti elvitathatatlan fejlődése jelentős részben dr. Tóth Tamás polgármester nevéhez fűződik, aki 1925-től töltötte be ezt a posztot.60 Az agilis, rátermett városvezető 1935. februárjában látta elérkezettnek Tabák Lajos fotográfus, tisztviselő, a magyar szociofotográfia kiemelkedő alakja. Kecskeméten született 1904. február 28-án. Szolnokon érettségizett 1922-ben. Az 1920- as évek közepétől fordult a társadalmi problémák felé, dolgozott Kassák Lajossal is, 1932-ben a Munka-kör betiltott szolnoki szociofotó-kiállításának szervezéséért letartóztatták. Életművének legfontosabb szakasza az 1930-as évekre datálható. Képeit csoportos kiállításokon több alkalommal külföldön is bemutatták, felvételeit országos lapok közölték. 1942-ben antifasiszta tevékenységéért bebörtönözték, munkaszolgálatra az orosz frontra vitték. Sikerült átszöknie a Vörös Hadsereghez, majd a háború után egy hadifogoly-transzporttal tért haza. 1964-től élt ismét Szolnokon, nyugdíjazásáig a Szolnoki Cukorgyár igazgatója volt. A második világháború során képeinek, negatívjainak döntő része elpusztult. Szolnokon hunyt el 2007. november 20-án. KINCSES Károly: Tabák Lajos, http://artportal.hu/lexikon/muveszek/tabak-laios-6524 (Megtekintés dátuma: 2013. aug. 17.) dr. Tóth Tamás Szolnok polgármestere 1925 és 1936 között. 1893. július 6-án született Szolnokon. (Testvérei: Tóth Tihamér (1889-1939) veszprémi püspök és Tóth Tivadar (1892-1972) iskolaigazgató, lapszerkesztő.) Középiskolai tanulmányai után Budapesten jogot végzett. Az első világháborúban tüzér-hadnagyként harcolt, 1918-ban aljegyzőként lépett Szolnok szolgálatába. 1919 májusában részt vett a szolnoki „fehér-lázadásban”, a kommün elleni harcokban. A vörösök elfogták és a forradalmi bíróság elé állították, de sikerült megszöknie. A kommün után a Keresztény Nemzeti Párt helyi szervezője volt. 1920-tól városi tanácsnok lett, majd 1921-ben főjegyzővé nevezték ki. 1925-től töltötte be Szolnok polgármesteri tisztét. Az agilis polgármester nevéhez számos jelentős városfejlesztési lépés fűződik (a szegényház, a városi parkok, a vágóhíd, a Tisza szálló és városi fürdő, a tárház létesítése, a színház átépítése). A modern városigazgatás több ágában országosan elismert szakember. Szolnok két világháború közötti dinamikus fejlődése, a mai Szolnok városképének kialakulása jelentős részben az ő polgármesterségének tudható be. Közegészségügyi, pedagógiai és városfejlesztési politikája széleskörű elismerést biztosított számára. 1935 őszén, egy vizsgálat során a város könyvelésében súlyos szabálytalanságokra bukkantak, amely végül egy szövevényes sikkasztási ügybe torkollott. Nyomozás indult az ügyben, amely a városvezetés tisztikarát is komolyan érintette. A korrupciós botrány hatására felfüggesztették Tóth Tamás polgármestert és Sárközy György alpolgármestert is hivatalából. Habár a felelősök ellen nem indult büntetőeljárás, a polgármester a közvélemény nyomására lemondott. A polgármester lemondása után a várost egy évig kirendelt vármegyei kormánybiztos 230
