Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947
város (Kassa és Komárom 1938-ban, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti 1940-ben, Szabadka, Újvidék és Zombor pedig 1941-ben) nyerte vissza korábbi rangját, majd 1942-ben - Szolnok ekkor nyújtotta be harmadik alkalommal kérelmét - két dunántúli település, Kaposvár és Szombathely kapta meg a törvényhatósági jogú város címet. A háború után visszaállították az 1938 előtti határokat, ennek következtében az ország közigazgatási beosztása is megváltozott. 1945 után a törvényhatósági jogú városok listája - kiegészülve az 1942-ben rangot nyert két településsel - gyakorlatilag megegyezett az 1923. évivel. E 12 településből álló csoport tagja volt Baja, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár és Szombathely. A második világháború közvetlen pusztításai 1944-ben Szolnokot is elérték, a város és népessége jelentős megpróbáltatásokat élt át az amerikai, német és szovjet légitámadások, a deportálások, illetve a német és szovjet szárazföldi hadműveletek során. 1944 és 1945 fordulóján megyénkben a polgári közigazgatás gyakorlatilag széthullott, a hatályba lépő különleges közigazgatási jogszabályok értelmében az önkormányzatok működése szünetelt, a tisztviselők többsége elhagyta szolgálati helyét és elmenekült.41 A háborús események azonban nemcsak a közigazgatás személyi állományát, hanem a helyi közigazgatás mindennapi működéséhez használt - és a települések múltját megörökítő - írásos dokumentumokat, sőt, gyakran magukat a hivatali épületeket és berendezéseiket is igen súlyosan érintették. Szolnok városát a harci cselekmények miatt 1944. október 8-án ürítették ki, a lakosság jelentős része azonban már korábban a környező kisebb településekre menekült. A háborús események következtében a vármegye és a megyei települések közigazgatási iratainak jelentős része megsemmisült.42 A „felszabadított” területek lakosságát tovább sújtotta, hogy a Vörös Hadsereg a közvetlenül a frontvonalak mögötti országrészeket hadműveleti területként kezelte, a települések élére kinevezett szovjet katonai vezetők kizárólag a háborús céloknak rendelték alá e területek erőforrásait. A helyi közigazgatás Szolnokon és a megye településein csupán ideiglenesen működött 1945. január végéig, legfontosabb feladata a szovjet katonai parancsnokság élelmiszer-, nyersanyag- és munkaerő igényének biztosítása, a lakosság közélelmezésének és a romok eltakarításának megszervezése volt. Az élet újrakezdését, a vármegyei közigazgatás újjászervezését leginkább az a körülmény akadályozta, hogy a korábbi városi és CSÖNGE Attila: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása 1944-1950. In: Jász- Nagykun-Szolnok Megye Történeti Archontológiája 1876-1989. Szolnok, 2012. Online adatbázis. http://www. szolarchi v. hu/kateg-154-1 -archontologia. html (Megtekintés dátuma: 2013. jól. 22.) CSÖNGE Attila [2012] 217
