Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947

alapján a városi törvényhatóságok a közvetett államadókra is vethettek ki pótadót, az állam által nem rendszeresített új adókat is bevezethettek, és a település területén illetékeket, helypénzeket, továbbá vámokat is szedhettek.15

Szolnok 1874 előtt még csupán nagyközségi szervezettel rendelkezett, a település képviselőtestülete - már a megyeszékhellyé válásért folytatott küzdelem részeként - 1874. március 23-án mondta ki a belügyminiszter engedélye alapján a rendezett tanácsú várossá alakulás szándékát.16 A rendezett tanácsú városok és községek jogállását, belső szervezetét, feladatkörét az 1871- ben kibocsátott XVIII. törvénycikkely, az első községi törvény határozta meg.17 A községi törvény alapelvei a törvényhatósági törvényhez igazodtak, és azzal összhangban jelölték ki az alapfokú közigazgatás szervezetét.18 A községi törvény hatálya alá eső települések - rendezett tanácsú városok, nagyközségek és községek - belső szervezetét a városi törvényhatóságok mintájára alakították ki, de természetesen lényegesen kevesebb autonómiával rendelkeztek, mint a városi törvényhatóságok; nem terjedtek ki rájuk a törvényhatósági törvény alkotmányjogi garanciái, nem rendelkeztek felirati joggal, testületileg nem foglalkozhattak országos politikai kérdésekkel, és területi beosztás alapján közvetlenül a vármegyék fennhatósága alá tartoztak. Az e körbe tartozó települések közvetlen és első fokú végrehajtó szervezetei voltak mind az önkormányzati jellegű, mind a központi államigazgatásnak, döntően a megyei törvényhatóság közvetlen felügyelete alatt, azokat a felügyeleti jogokat, amelyeket a törvényhatóságok esetében a kormány, illetve a belügyminiszter gyakorolt, a községek vonatkozásában a vármegyét illette meg.19 A községi törvény valamennyi e kategóriába tartozó település számára lehetővé tette, hogy saját belügyeiket a jogszabály keretei között önmaguk intézzék, de előírta azt is, hogy az állami és törvényhatósági közigazgatással kapcsolatos törvényeket, a felettes törvényhatóság által kibocsájtott rendeleteket végre kell hajtaniuk. A községek közül a legszélesebb jogkörrel a rendezett tanácsú városok rendelkeztek, s mivel a megye intézkedéseinek végrehajtását semmilyen eszközzel nem akadályozhatták, tisztviselőik megválasztásánál nagyobb mozgástérrel bírtak, amit persze a virilizmus intézménye szorított korlátok közé.

Uo. 78. p.

MNL JNSZML Szolnok város közgyűlési jkv. 1867. júniustól 1875 végéig. 28/1874. 1874. márc. 23.

1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezéséről. 1000 év törvényei (internetes adatbázis) CompLex Kiadó Kft. http: //

www.1000ev.hu/index ,php?a=3&param=5484 (Megtekintés dátuma: 2013. aug. 2.)

SARLÓS Béla [1976] 97-99. p.

Uo. 97. p.

210