Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947

1876-ban a közigazgatás területi rendezése során gyökeresen átalakult a magyarországi vármegyék és városok hálózata. Az 1876. évi XX. törvénycikk városok egész sorát (összesen 47-et) fosztott meg törvényhatósági jogától.20 E városok közül 28 korábban szabad királyi város volt, az 1870-ben és 1873-ban törvényhatósági jogú várossá nyilvánított 25 városból pedig 19 vesztette el e rangját. (Ezt követően a dualizmus időszakában már csupán Miskolc szerzett törvényhatósági jogot, 1907-ben.) Ugyanebben az évben látott napvilágot az 1876. évi XXXIII. törvénycikkely, amely - további húsz vármegyével együtt - hivatalosan is kimondta Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnok megyeszékhellyel történő megalakulását.21 A megyeszékhely szerepkör a kiemelkedő gazdaságföldrajzi, közlekedési adottságokkal rendelkező Tisza-parti város látványos gazdasági, kulturális fejlődését eredményezte a dualizmus évtizedeiben. A „Nagy Háború”, majd különösen az azt követő proletárdiktatúra és román megszállás Szolnok életében is jelentős pusztításokat eredményezett, a trianoni békeszerződés után a város ipara, kereskedelme, forgalma visszaesett. 1920 után Magyarország új határain belül csupán tíz törvényhatósági jogú város maradt (Baja, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged és Székesfehérvár), további kettőnek pedig csupán kisebb részei maradtak az új határok között (Komárom és Szabadka). A megváltozott területű ország közigazgatási beosztását az 1923. évi XXXV. te. II. fejezete rendezte, de a Horthy-korszak revíziós külpolitikai törekvései e szabályozást ideiglenessé tették.22

A több éven át tartó háborús megpróbáltatások, a forradalmak, majd a vörös- és a fehérterror, illetve a román megszállás és végül a trianoni békeszerződés az egész ország, de Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatását is olyan, szinte megoldhatatlannak tűnő problémák elé állították, amelyek jelentősen megnehezítették a politikai és gazdasági konszolidációt.23 A

1876. évi XX. törvénycikk némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről. 1000 év törvényei (internetes adatbázis) CompLex Kiadó Kft. http://www. 1000ev.hu/ index.php?a=3&param=5733 (Megtekintés dátuma: 2013. júl. 26.)

1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. 1000 év törvényei (internetes adatbázis) CompLex Kiadó Kft. http://www. 1000ev.hu/index.php?a=3&param=5746 (Megtekintés dátuma: 2013. júl. 26.)

1923. évi XXXV. törvénycikk a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről. 1000 év törvényei (internetes adatbázis) CompLex Kiadó Kft. http://www. 1000ev.hu/index.php?a= 3&param=7575 (Megtekintés dátuma: 2013. júl. 26.)

BOJTOS Gábor: A Horthy-korszak közigazgatása. In: Jász-Nagykun-Szolnok megye történeti archontológiája 1876-1989. (Szerk.: Fülöp Tamás) Szolnok, 2012. Online megjelenés: http: //www. szolarchiv. hu/kateg-154-1 -archontologia. html (Megtekintés

dátuma: 2013. júl. 30.)

211