Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947
magyarországi városoknak a törvényhatósági jog megszerzéséért folytatott 1920 utáni törekvésének átfogó közigazgatás-történeti, várostörténeti aspektusait azonban csak kevesen kutatták.3 És míg a két világháború közötti magyar közigazgatás-tudomány - mindenekelőtt Magyary Zoltán munkásságának köszönhetően - nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, a magyar közigazgatás- és várostörténeti kutatásoknak jelentős adósságai halmozódtak fel az elmúlt fél évszázad során.4 A Horthy-korszak közigazgatás-történetével és várospolitikájával kapcsolatos elméleti megközelítések e korszakot egyértelműen úgy értékelik, amely minden sajátossága ellenére egyfajta folytonosságot mutat a dualizmus- kori közigazgatás fő irányával.5 De ez a tendencia elsősorban abban érvényesült, hogy a Trianon utáni magyar államigazgatás rendszere erős eszmei kontinuitást vállalt az 1918 előtti monarchikus jogintézmények jelentős részével. A valóságban ugyanis az országot ért súlyos területi veszteségekből származó szükségszerű változások - amelyeket ráadásul a revíziós külpolitika eleve csupán ideiglenesnek tekintett -, valamint a közigazgatás modernizációs kényszere legtöbb esetben, torzóban maradt változásokat eredményezett e korszak közigazgatási törvényalkotásában. És bár az 1920 és 1944 közötti negyedszázad során a közigazgatás rendezésének kérdése végig szerephez jutott az alkotmányjogi törekvések között, a gazdasági válság, a szélsőséges ideológiák terjedése a mindenkori kormányzatot arra késztette, hogy a centralizáció erősítésével, az állami szervek befolyásának növelésével a közigazgatás területi autonómiáit inkább ne növelje. A jogi modernizációs törekvések közül kiemelkedett az 1929. évi, a közigazgatás rendezéséről szóló XXX. te., amely a helyi törvényhatósági közigazgatás új alapokra helyezését kísérelte meg, a valóságban azonban az intézményi alapokat nem változtatta meg, sőt, a Miskolc története 6 kötetben. (Főszerk.: Dobrossy István) Miskolc 2007. Online megjelenés: http: //www. archivportal. arcanum.hu/mltk/ opt/a100322,htm?v=pdf&q= AUTI1 % 3D % 28Miskolc % 20t % F6rt % E9nete % 29&a=list (Megtekintés dátuma: 2013. júl. 20.); ANTAL Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága (1919-1944). Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből. Szeged, 2010.; GALAMBOS Sándor: „Mert csak az önállóság, a szabadság hiányzik...” Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári Évkönyv XIX. (Szerk.: Galambos Sándor - Kujbusné Mécséi Éva) Nyíregyháza, 2011. 256-292. p. MAGYARY Zoltán: A magyar közigazgatás racionalizálása. Bp., 1930.; 181. pp. MAGYARY Zoltán: Magyar közigazgatás. A közigazgatás szerepe a XX. sz. államában. A magyar közigazgatás szervezete, működése és jogi rendje. Bp., 1942. 280. pp. (Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma online adatbázis) http://mtdaportal.extra.hu/magyary zoltan.html (Megtekintés dátuma: 2013. máj. 10.) ANTAL Tamás [2010] 6. p. 207
