Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947

kérelmek döntő részét a megyei származású kormányzó regnálása idején nyújtotta be - nem mutatkozott kellően erősnek. Pedig mind a Horthy-korszak, mind a kommunista hatalomátvétel előtti évek - benne a proletárdiktatúra és a Nagy Háború utáni konszolidáció, majd a gazdasági válságot megelőző fellendülés, a második világháború átmeneti konjunktúrája, végül a második világháború utáni újjáépítés, stabilizáció és demokratikus átalakulás kedvező légköre - lehetőséget kínáltak arra, hogy a megyeszékhely, hasonlóan több alföldi nagyvároshoz, elnyerhesse a nem csupán presztízsnek számító törvényhatósági jogú városi rangot.

Szolnok 1922 és 1947 között négy alkalommal beterjesztett törvényhatósági jogú várossá válás iránti kérelmei az MNL Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltárában, Szolnok város polgármesterének közigazgatási iratai között maradtak fenn. E dokumentumok várostörténeti jelentősége azért is kiemelkedő, mert az adott korszakhoz kapcsolódóan a kérelmek mindegyikéhez részletes indoklás tartozik, és a város egykori történelmének, korabeli gazdasági, oktatási, kulturális életének, infrastruktúrájának statisztikai adatokkal, elemzésekkel, várostörténeti összefoglalásokkal is alátámasztott átfogó bemutatása szerepel az iratok között. E közel negyedszázados, történelmi korszakokon, politikai érákon átívelő törekvés részletes vizsgálata, feldolgozása fontos adalékokkal egészítheti ki Szolnok város XX. századi történelmével kapcsolatos ismereteinket.

Historiográfiai és közigazgatás-történeti megközelítések

A Horthy-korszak közigazgatás-történetét és a magyar városok két világháború közötti szerepkörének változását feldolgozó szakirodalom nem mutat koherens képet. A vármegyék esetében mind pontosabb és átfogóbb képet nyújtanak a szélesebb körben megindított levéltári archontológiai kutatások, az azokhoz kapcsolódó adatbázisok és bevezető tanulmányok, míg a magyarországi városok Trianon utáni átalakulásával, közigazgatás-történetével kapcsolatos adatokkal, elemzésekkel elsősorban várostörténeti monográfiák egy-egy fejezetében, illetve néhány forrásközleményben találkozhatunk.2 A

A teljesség igénye nélkül: ZALA MEGYE ARCHONTOLÓGIÁJA. (Szerk.: Molnár András) Zalaegerszeg, 2000.; HEVES MEGYE TÖRTÉNETI ARCHONTOLÓGIÁJA 1687-2000. (Szerk.: Bán Péter) Eger, 2011.; VAS VÁRMEGYEI ARCHONTOLÓGIA 1872-1918. Online megjelenés: http://www.vaml.hu/Segedletek/Archontologia Vas.html (Megtekintés dátuma: 2013. júl. 22.); Jász-Nagykun-Szolnok megye történeti archontológiája 1876 - 1989. (Szerk.: Fülöp Tamás) Szolnok, 2012. Online megjelenés: http://•www.szolarchiv.hu/kateg-154-1 -archontologia.html (Megtekintés dátuma: 2013. júl. 24.); PÖLÖSKEI Ferenc: A városok jogállása a kiegyezés korában. In: Levéltári Szemle, 1992. 2. sz. 18-26. p.; Veres László: Miskolc története IV/1-2. 1848-1918-ig. In: Miskolc története 6 kötetben. (Főszerk.: Dobrossy István) Miskolc 2003.; DOBROSSY István - SIPTA István: Miskolc története 5/1-2. 1918-tól 1949-ig. In:

206