Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - ARI ILONA– KISSNÉ MIKES ÉVA: „Holtomiglan – holtodiglan” – Házasságkötési szokások a mezőtúri esketési anyakönyvek alapján. II. rész
A vőfély (egyéb elnevezései vőfény, vőfér, vőfí, vőfíjj) volt a ceremóniamester, a szerepe az esküvő szervezésénél megkezdődött és a lakodalom végéig tartott. „A házasságkötés szokáskörének sokoldalú tisztségviselője, a lakodalom szervezője és gyakorlati munkáinak vezetője. A vőfély tisztség betöltése felkészültséget kíván: tapasztatot a szervezésben és a vőfélyversek ismeretét, ezért a legtöbb paraszti közösségben néhány jó képességű férfi specializálódott e feladatra. ”43 Mivel a vőfély foglalatosságot nem rögzítették az anyakönyvekben, ezért e fejezetben inkább a helyi gyűjtések és a vőfélyek személyesen elmondott tapasztalatait közöljük. A korábban a helyi iskolások gyűjtéséből íródott pályázati anyag igen jó forrásnak bizonyult.44 Ezen kívül ötleteket merítettünk még a következőkből. A már többször említett BFHE megkezdte a még megtalálható régebbi vőfély versek mentését, a ma még továbbfejlesztésre váró gyűjteményben az eredeti, kézzel vagy géppel írt verseken túl, beszkennelt és digitális fényképfelvétellel rögzített anyagok egyaránt találhatók. Két vőféllyel készítettünk interjúkat45: Kun Péter 1966-tól vállalt vőfélyi feladatokat, ma már visszavonult, Nagy Zoltán viszont fiatal ember, ő még aktív. Kun Péter elmondása szerint Mezőtúron a közelmúlt ismertebb vőfélyei a következők voltak:- a 80 éven felül lévő Szabó Sándor, Kis-héki területen- Zsidai Ferenc, Simái fok, az ő hagyatékából kezdte munkáját Kun Péter- T. Szűcs Gábor, a Felsőrészen- Csapó István, Csugarban- a csak névrokon Kun Lajos, Csíderberken A vőfély feladatai már az eseményt megelőzően kezdődtek, előre egyeztették a lakodalom menetét a családdal, sokszor bevonták őket a vendéglista összeállításába is. Ezután a menyasszonyos háztól megkapta a díszes szalagját, vagy kendőjét, amelyet rátűzött a vőfélybotra. Az eseményhez külön szalagkikérő vers tartozott. A szalagok sokasága jelezte az illető népszerűségét. Ha elmaradt a bot, akkor a szalagot a vőfély zakójára tűzték, esetleg az őt szállító hintóra. Magyar Néprajzi Lexikon. 5. köt. 595-596. p. Vőfélyek és vőfélyversek Mezőtúron. Összeállította a megyei honismereti és múzeumi hónap pályázatára rajzszakköri és szaktárgyi gyűjtőmunka alapján: Kiss Imréné, tanár. Mezőtúr, 1985. szeptember. Interjúk Kun Péterrel 2013. szeptember 6, Nagy Zoltánnal 2013. május 22, és szeptember 5. 197
