Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szélmalmok történetéhez
kapitány. Elmondta, hogy a Tisza és a Körös szabályozási munkáinak megindulása miatt csökkenteni kell a vízi- és a hajómalmok számát. Ezek helyett gőz- és szélmalmokat kell építeni. Kunszentmárton ekkor még nem rendelkezett olyan anyagi erővel, amivel létrehozhatták az egyik legfejlettebb malomtípust, így maradt a szélmalom. El is határozták egy hollandi típusú szélmalom építését, amelynek költségeit az egyházi alapból kívánták fedezni.30 A malom létesítésére a „vermek melletti” helyet találják a legalkalmasabbnak. Ma is látható két szélmalom maradványa a városban, de az 1880-as kataszteri térképen legalább 13 szélmalomhely látható. Térjünk át a Nagykunság élővízben szegény településeire. A kunhegyesi malmok történetét részletesen feldolgozta Oláh Lajos és Víg Márta, így csak kiegészítő forrásokat közlünk a szárazmalmok és a szélmalmok történetéhez. Az 1591-es összeírás szerint Kunhegyesen és az egykori jelentős településnek számító Kolbászszálláson már szárazmalmok őröltek. A török idők után készült 1714-es jelentés 1 lóvontatású malmát említi. Ezután a szárazmalmok száma emelkedik, 1750-ben már kettő, az I. katonai felmérés idején (1783) pedig 8 szárazmalom dolgozik Hegyesen. Nevüket is ismerjük ebből az időből Széles-, Nagy-, Kása-, Álmosi-, Zöld-, Cifra-, Hegyes-, Terhes-malom.31 A szélmalmok száma fokozatosan emelkedett legalább 7 malomépületről van tudomásunk. Horváth Lajos a következő szélmalmokról tesz említést: A város északi végén a tiszaszentimrei országút mellett állt a járdás szélmalom. Ez a többi malomépülettől abban különbözött, hogy a malomépület köré 4 m széles, 3 m magas tégla támfalat - járdát - készítettek. Alatta nyílt a bejárat a malomba. Ez a malomtípus hasonló lehetett a ma is meglévő karcagi és kunszentmártoni szélmalmokhoz. A város nyugati részén két szélmalom volt, az egyik a mai újváros szélén a városi malom. Kunhegyes város tanácsa 1855-ben ugyanis úgy döntött, hogy 9 községi szárazmalmot eladnak és az árából egy hollandi típusú szélmalmot építenek. Ezt a határozatot azonban módosították, és először csak 4 szárazmalmot (Kettős, Karmazin, Óvári, Kis) értékesítettek és a befolyt jövedelemből építették fel a városi malmot. Ez a szélmalom a település nyugati részén állt. 1857-ben már malomfelügyelőt és molnárt is munkába állítottak a városi szélmalomnál.32 Később Fadgyas Károly vette meg, aki az épület két emeletét lebontatta és a malmot gőzhajtásúra alakíttatta át. 30 31 32 MNL JNSZML Kunszentmárton ir. Tanácsülési jkv. 1857. 63. sz., 130. sz., 151. .sz. OLÁH L.-VÍG M. 2002. 21. p. MNL JNSZML Kunhegyes ir. Tanácsülési jkv. 1855. 82. sz. 57
