Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szélmalmok történetéhez
A következő malom a Kis-ér jobb partján, a szigeti szélmalom volt. Ennek Polgár István városi kapitány volt a tulajdonosa, a malom villámcsapás következtében kigyulladt és az egész tetőzet a vitorlákkal együtt leégett. Később újra felépítették korszerűbb szerkezeti részekkel. A malmot Polgár Istvántól Rénes Mihály vette meg, majd az 1900-as évek elején teljes egészében Horváth Lajos tulajdonába került. Később egy érdekes technikai megoldással egészítették ki. A malomház mellé egy gépházat építettek, ahonnan egy gőzgép gépszíjjal az ablakon át hajtotta meg a malom őrlőköveit. Horváth Lajos leírja, hogy a két nehéz kő megmozdítására néha képtelen volt a gőzgép, ezért kialakítottak egy harmadik követ a „kisdarást”. Ennek átmérője feleakkora volt, mint a búzadarálásra használt köveké. (Összehasonlításként az egyik kő 152, a másik 168 cm átmérőjű.) Horváth Lajos 1907-ben eladta a malmot, amelyet azután rövidesen lebontottak. A település északkeleti sarkán állt a Kota-féle szélmalom. Az építtetőtői Kota Mihálytól Nyíri Lajos vette meg, majd Simon István tulajdonába került. A malom négyszintes volt, az őrlés két pár kővel történt.33 Ez a malom egy korábbi szárazmalom helyén épült fel.34 A város keleti részén, a madarasi országúttól jobbra volt Uhrin Péter szélmalma, melyet 1859-ben építettek. A négyszintes szélmalom teljesítményére jellemző, hogy egy nap alatt két pár kövével többet őrölt, mint a Szatmári-féle hatjáratú hengermalom. Az épületet 1923-ban bontották el. A régi kenderesi országút bal oldalán áll a Mohácsi-féle szélmalom. 1898-ban Lada Mihály vette meg. Ő adta el a malmot 1902-ben Komlósi András szélmolnárnak. A gyerekeitől vette meg az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség.35 Kisújszálláson 1591-ben már dolgozik egy szárazmalom. 1750-ben pedig 4 malomban őrlik a lakosok gabonáját. Számuk fokozatosan emelkedik, 1773-ban 8 dolgozik, 1825-ben már jelentős mennyiségű, 17 malom végzi az őrlési munkákat. 1787-ben olajütő malom is működik, amelyben repceolajat sajtolnak. Az egyháznak 2 szárazmalma van. Ismertebb szárazmalmok: Liszka, Csörgő, Csárda, Kása, Újvárosi, Vermesháti. A malmok rendjére itt is malomgazdák vigyáznak, akik a megbízatásért 4-4 Ft-ot kapnak. Egy gazdára 2-2 malmot bíztak. A molnárok és a malomgazdák hetente egy alkalommal „szabad szerhez” jutnak, tehát maguknak szabadon őrölhettek.36 HORVÁTH L. 38-44. p. MNL JNSZML Kunhegyes Tanácsülési jkv. 1871. szeptember 25. 185/1871. HORVÁTH L. 45-49. p. Kisújszállás város története. II. köt. Kisújszállás, 1987. 174., 268-269. p.
