Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)
Perczel haditerve Miért vonult vissza Perczel ilyen gyorsasággal a sikeres támadás után Ceglédről Szolnok felé? Igaza volt Zeisbergnek, illetve Windisch-Grätznek, valamint a jelentéseit megfogalmazó vezérkari főnökének, Johann Nobili altábornagynak, akik úgy vélték, hogy a közeledő cs. kir. csapatokról érkező hírek hatására döntött így?64 Vagy valami más volt a visszavonulás oka? Először is, tisztáznunk kell, hogy mi volt Perczel hadjáratának a célja. A Szolnok, illetve a Cegléd elleni támadás közvetlen, taktikai célja nyilván az volt, hogy az Ottinger-dandárra minél jelentősebb vereséget mérjen, jó esetben egy részét el is fogja. Magának az előretörésnek a célja pedig nyilvánvalóan az volt, hogy eltántorítsa az ellenséges főerőket a Tisza-vonal elleni esetleges támadástól, s megakadályozza azt, hogy Windisch-Grätz főerői Schlikkel egyeztessenek. Perczel január 23-án a szolnoki győzelméről az OHB-nak küldött jelentésében kifejtette további hadműveleti elképzeléseit: „Egyébként további operációim legnagyobb óvatosság mellett, mégis Gyöngyös és Tiszafired felé lesznek irányozva, részint Görgei táborának visszavonulhatását könnyítendők, részint az ellenségnek tiszafüredi úton való előnyomulását gátlandók. ” ,65 Perczel ilyetén, Görgei visszavonulását könnyíteni szándékozó terveiről megemlékezik Meszéna Ferenc őrnagynak, Perczel vezérkari főnökének emlékirata is. Eszerint Perczel terve az volt, „miképp Görgeit űző seregnek egyik részét maga felé vonja”, s ha lehet, Pestet is elfoglalja.66 A hadtestének működését tárgyaló utólagos hadműveleti napló szerint „Perczelnek az volt a szándéka, hogy egy szolnoki védőrség hátrahagyása után Windisch-Grätz - Weiden, cs. kir. hadügyminisztérium. Buda, 1849. jan. 27. 1541/A.O. Fogalmazvány. Karton 1847. Hauptarmee. Detailakten. 1849-1-133. A Weldennek küldött tisztázatot ld. KA AFA Karton 1959. Governement in Wien unter Weiden. 1849- 1-32.; Windisch-Grätz - Schwarzenberg, Buda, 1849. jan. 28. Közli ANDICS Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. II. k. Bp., 1952. 406- 408. p.; Windisch-Grätz - I. Ferenc József, Buda, 1849. jan. 29. Közli HERMANN R. - KLETECKA T. - GMOSER, E. - LENKEFI F. - TEPPERBERG, C. - SZUJ J. 2005. 188-192.; Windisch-Grätz - Schlik, Buda, 1849. jan. 29. Közli KLAPKA Gy., 1851. I. k. 225-226. p., magyar fordításban GELICH Rikhárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. II. köt. Bp., é. n. 301-303. p.; Nobili - Hess, Bda, 1849. jan. 29. No. 232/op. Eredeti tisztázat. KA AFA Karton 1823. HA. u. W-G. 1849- 1-256 1/2. „Praes den 4-ten Februar 849. No. 404/op. Hess FML. ad acta.” Fogalmazvány uo. 1849-1-251. MOLOHB 1849:1711. Báró MESZÉNA Ferenc visszaemlékezése. Sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta ANTOS Balázs. Aetas, 2009/4. (24.) 188. p. Lásd még BORÚS J. 1975. 102. p. 104
