Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)
a nagyobb résszel Jászapátin, Hevesen stb. keresztül a Felső-Tiszához vonul, ott egyesül Klapkával, s Schlik ellen működve megkönnyíti az egyesülést Görgeivel. Erre a tervre annál is inkább rá volt szorítva, mivel Vécsey tábornok Szegedről, Damjanich tábornok a bánsági hadsereggel parancsot kaptak, hogy előbbi Cibakházára, utóbbi Szentesre vonuljon.".61 Ezzel némileg összecseng az, amit Klapka György 1851. évi összefoglalójában olvashatunk. Klapka ebben - jelenleg nem ismert forrás alapján - azt állítja, hogy Perczel szándéka az volt, miszerint „Jászberényen és Árokszálláson át egy gyors menetet hajt végre az egri országúira, Gyöngyös előtt egy csapatot (Abteilung) hagy hátra az osztrák fősereg megfigyelésére, zömével pedig a Schlik erősítésére előnyomuló Schulzig-hadosztály ellen fordul, és a [Klapka vezette - H. R.j I. hadtestnek kezet nyújt. ” ,68 Perczel a ceglédi ütközetet követő napon, január 26-án írott jelentésében már arról számolt be, hogy visszavonja seregét Szolnokra „a felső vidékről Debrecennek irányzandó ellenség mozdulatai közelebbrőli szemlélhetése, a szegedi tábor feljövetelének megvárása végett, miként ezt a hadminisztérium kívánná” ,69 A január 23-i jelentésben kifejtett haditerv köszön vissza - változó formában - Meszénánál, utólagos hadműveleti naplóban, illetve Klapkánál is. Az első háromban szerepel a Görgeinek indirekt módon nyújtandó segítség (bár ennek lehetőségét Klapka nem említi, de szövege önmagában nem is zárja ki), az elsőben, a harmadikban és a negyedikben az eger-gyöngyösi országút felé végrehajtandó oldalmenet, amit Meszéna nem említ ugyan, de az ő szövege e tekintetben a legszűkszavúbb. Ugyanakkor egyedül ő említi azt, hogy Perczel fejében a főváros visszavételének gondolata is megfogalmazódott. Dembinski emlékirata szerint Perczel egyszerre akart Pest ellen támadni, illetve Schulzig ellen nyomulni, s ő volt az, aki hiába figyelmeztette arra, hogy hadteste túl kicsi ahhoz, hogy mindkét feladatnak egyszerre eleget tegyen.70 Borús József, aki a modern szakirodalomban először dolgozta fel - és kezelte súlyának megfelelően - Perczel ellentámadását, maga is úgy vélte, hogy Perczel célja a főváros visszavétele volt. Meszéna szövegét ugyan nem HERMANN R. 1995. 125. p. Georg KLAPKA: Der Nationalkrieg in Ungarn und Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849. I. köt. Leipzig, 1851. 220. p. Perczel - OHB, Abony, 1849. jan. 26. MOL OHB 1849:1195. DEMBINSKI emlékirata 39-40 p. Perczel Pest elleni támadási tervét említi még MÉSZÁROS Lázár emlékiratai. Az eredeti kéziratokból közrebocsátja SZOKOLY Viktor. II. köt. Pest, 1867 . 41-42. p. Mészáros azonban valószínűleg Dembinskitől hallhatott erről, akivel a kütahyai emigrációban együtt dolgoztak emlékirataikon. 105
