Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szélmalmok történetéhez
1843. május 23-án borzalmas tűzvész pusztított a városban, a hatszáztizenhét ház mellett a tűz martaléka lett kilenc szárazmalom is.42 A szárazmalmok egyre kevesebb jövedelmet hoztak a városnak ezért merült fel 1853-ban, hogy a település 12 malmát árverésen eladják, és a befolyt összeget a járási székház építésére fordítják.43 Négy év múlva kimutatás készült a szárazmalmokról. 1857-ben Karcag területén 41 szárazmalom kerekei forogtak.44 Kovács Pál 11 szélmalom létezését bizonyította a nagykun városban. Az első az ún. „Cigánykúti szélmalom”, amely szerinte az 1800-as évben épült. Bizonyítékként a tanácsülési jegyzőkönyvet mutatja be. Ebben található egy bejegyzés: „Szíjjártó László János molnármester a Cigánykútnál fekvő portát kéri a tanácstól". Véleménye szerint itt állt az első karcagi szélmalom, amelyet 1955-ben bontottak le, ugyanis maradványai még az 1950- es évek végén is láthatók voltak.45 A következő a Méri-féle szélmalom, a Vajda és a Tárogatós utca kereszteződésében állt. 1800-1801-ben épült. 1954-ben az Országos Műemléki Felügyelőség műemlékké nyilvánította, ennek ellenére még ebben az évben lebontották. Júliusban a tanács illetékes osztályának munkatársai megvizsgálták a malomépületet. A rövid leírásból tudjuk, hogy vályogból készült, de kívülről még 15 cm vastag téglaburkolatot is kapott. Ez a külső borítás az idők folyamán tönkrement, a téglák több helyen meglazultak és kiestek, ami az épületet összeomlással fenyegette. Ezért határozták el a malom lebontását. Novemberben érkezett a tanácshoz Méry Imre levele, aki leírta, hogy ő vásárolta a szélmalmot szüleinek 3.000 Pengőért. Különböző nem részletezett körülmények miatt azonban szüleivel együtt a fővárosba kellett költözniük, a malomban csak nagybátyja Méry István maradt.46 A Váradi-féle szélmalom a városi bikaistálló közelében volt. Az idősebb emberek Zemka Imre-féle szélmalomként is ismerték. Ez is vályogból épült 1864-ben, majd 1940-ben bontották el. KOVÁCS Pál: A hatvan malom városa. A karcagi malmok és a Hungária malom története. Karcag, 1997. 18. p. MNL JNSZML Karcag ir. Tanácsülési jkv. 1853. április 27. 96. sz. Uo. 1857. április 24. 622. sz.- A malmok elhelyezkedését ábrázoló térkép nem került elő, mivel Karcag iratai még az 1950-es években, a levéltári átadás előtt megsemmisültek. A 41 szárazmalom leírása megjelent Kovács Pál fent említett könyvében. A Függelékben közöljük a malmok leírását. KOVÁCS P. 1997. 27. p. MNL JNSZML Karcag Városi tanács V. B. Város- és Községgazdálkodási Oszt. ir. 585- 98/1954. 60
