Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR: Szolnok városa a „NAGY HÁBORÚBAN” – A hátország élete és annak tükröződése a helybeli ferencesek História Domusában
A hátország életének ismertetése előtt szólnunk kell az Osztrák-Magyar Monarchia fegyveres erejéről is:11 1914-ben, a háború kitörésekor három törvény határozta meg a Monarchia katonapolitikáját: a véderőről és a közös haderőről szóló 1912. évi XXX., a honvédségről szóló XXXI., illetve a népfelkelésről szóló 1886. évi XX. törvénycikkek.12 Ezek alapján a következő megállapításokat tehetjük - röviden - a Monarchia hadseregével kapcsolatban: A közös „cs. és kir.”, „k.u.k.” haderő mellett mindkét „birodalomrész” megszervezte saját honvédségét: ezeket a Magyar Királyságban honvéd és népfelkelő egységeknek, míg az Osztrák Császárság területén Landwehr- és Landsturm-ezredeknek nevezték. Míg a magyar honvédség keretében csak gyalogságot, lovasságot és tüzérséget szerveztek, addig a közös hadseregben - a fentieken túl - megtalálhatjuk a műszaki, egészségügyi, szállító, stb. csapatokat is. A közös haderő része volt a haditengerészet is. A Monarchia területét hadkiegészítés szempontjából hadkiegészítési körzetekre osztották föl. Ennek száma a világháború alatt 112 volt, ebből 47 esett a magyar korona országaira. Jász-Nagykun-Szolnok megye a „szomszédos” Duna-menti vármegyékkel együtt alkotta a IV. közös hadtestet és a I. honvéd kerületet. A két kiegészítő terület teljesen megegyezett. Jász- Nagykun-Szolnok megye mellett idetartozott Baranya, Bács-Bodrog, Fejér, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Somogy, és Tolna vármegye. A Monarchiában az általános hadkötelezettség időtartama két év volt tényleges szolgálatban és tíz év a tartalékban. Három évig tartott a lovasságnál és a lovas tüzéreknél a tényleges szolgálat és hét év volt a tartalék. A haditengerészeknél négy év volt tényleges szolgálatban és öt év tartalékban (plusz három év az úgynevezett tengervédben). Csak két évre terjedő tényleges szolgálatra (illetve: 20. §: „Harmadik tényleges szolgálati évre (8. §j nem kötelezhetők...”13) kötelezhették azokat, akik elvégezték a középiskola hat osztályát, vagy valamely befejezett szakképzettséget nyújtó iskolát. Egyévi tényleges és tizenegy évi tartaléki szolgálat kedvezményében részesülhettek a középfokú tanintézetben végzettek. MAKÓ Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai. Hódmezővásárhely, 2004. 9-16. p. és RAVASZ István: Magyarország és a Magyar Királyi Honvédség a XX. századi világháborúban, 1914-1945. Debrecen, 2005. 21-22. PMindhárom törvény elérhető: 1000 év törvényei. Internetes adatbázis. CompLex Kiadó Kft. Online változat. (Letöltés dátuma: 2012. febr. 5.) (A továbbiakban: 1000 év törvényei) 1912. évi XXX. törvénycikk. 1000 év törvényei, http://www.1000ev.hu/ index.php?a=3¶m=7155 (Letöltés dátuma: 2012. febr. 5.) 329
