Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR: Szolnok városa a „NAGY HÁBORÚBAN” – A hátország élete és annak tükröződése a helybeli ferencesek História Domusában
hullámzott, éltette a hazát, a háborút. A kávéházakban a cigány hazafias dalokat játszott, a közönség énekelt. ”.4 Július 26-án, vasárnap városszerte kifüggesztették a behívó plakátokat, amelyek tájékoztattak a részleges behívásokról: „Este lelkes tömeg járta be az utcákat, a millenium zenekara mellett hazafias dalokat énekelt. ” A beszédek sem maradhattak el. A városháza erkélyéről dr. Harsányi Gyula5 polgármester, a vármegyeháza erkélyéről dr. Küry Albert6 alispán szólt a tömeghez.7 Másnap megkezdődött a tartalékosok bevonulása, akik csütörtökön (július 30.) a Kossuth-téren tették le esküjüket. Mezei Linus8 áldozó pap beszéde mellett a város és a vármegye nevében a polgármester és az alispán búcsúzott az elmenőktől.9 A másnap történt események pedig rávilágítanak arra, hogy a felfokozott helyzetben hogyan változik meg az emberek lelkülete, mennyire működik a háborús pszichózis. A szolnoki vasútállomáson jelentették az ott posztoló csendőrnek, hogy egy gyanús külsejű hölgy utazik a vonaton, aki feltevésük szerint női ruhába öltözött férfi, sőt szerb kémről van szó. A szabályok szerint, a titokzatos utast leszállították a vonatról, bekísérték a rendőrséghez, „ahol meg állapították, hogy a nő nem kém, hanem szentképekkel utazó részletügynök ”.10 A nőt természetesen azonnal elengedték. * 3 Tiszavidéki Újság, 1914. augusztus 2. 1. p. Harsányi Gyula (1864-1934): 1864. szeptember 16-án született Szolnokon Hoóz Gyula János néven. Édesapja János, édesanyja Rédl Paulina. A helyi Ferences Gimnáziumban végezte a középiskolát, majd ügyvédnek tanult. Diplomáját 1891-ben szerezte meg. Hazatért Szolnokra, itt kezdte el ügyvédi munkáját. A Nagy Háború évei alatt végig (egészen pontosan 1911 és 1918 között) ő volt Szolnok város polgármestere; Elek Erzsébettel kötött házasságából (1891. november 14., Szolnok) született négy gyermeke közül Ernő Przemysl védőjeként esett hadifogságba. Hazatérőben 5 éves hadifogságából, Omszkban, tífuszban halt meg; Gyula a románok ágyúzása következtében szenvedett halálos sérülést; unokaöccse, Béla szintén hősi halált halt. A háború időszaka tehát nem múlt el nyomtalanul a nehéz időkben a várost vezető Harsányi Gyula felett. 1918-ban lemondatták állásáról, ám a politikai élettől nem szakadt el: a városi képviselő-testület és a vármegyei közgyűlés tagja is volt. 1934-ben hunyt el. In: Haladás, 1915. február 28. 3. p. és Szolnoki Újság, 1934. május 10. 3. p. Küry Albert (1867-1926) életéről, hivatali működéséről lásd Fülöp Tamás e kötetben olvasható tanulmányát. Tiszavidéki Újság, 1914. augusztus 2. 1. p. Mezei (Mezey) Linus (1870-1922) Gyöngyösön született; 1885-ben lép be a ferencesekhez; a jászberényi konvent tagja. Uo. 3. p. Tiszavidéki Újság, 1914. augusztus 2. 1. p. 328
