Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén
ezüstveretes sírjai, továbbá a szintén nagyon hasonló Mezőkomáromi veretet tartalmazó egykori temetkezés. A nagyobb kör még szintén a Dunántúl területére lokalizálható, északi irányban Solymár, keleten Iváncsa és Dunapentele, 7., 10. sír, délen Boly (és Vörösmart), nyugaton Keszthely, Gyenesdiás, Kehida és Káptalantóti gazdag arany ékszeres, aranyozott bronz vagy ezüstveretes, szablyás, zömmel íjas és minden esetben felszerszámozott lóval eltemetett férfisírjai jelzik az Ozora-Igar- Dunapentele leletkor terjedését. A legszélső kör peremén találjuk azokat a temetkezéseket, amelyeknek leletanyaga már inkább a középső kör mentén levőkéhez hasonló (pl. Mödling háromkaréjos végű szíjvége Solymárról és Bolyról is ismert). A főbb lelőhelyek a Bécsi medencében Mödling és Wien-Liesing, Ny-Szlovákiában Zelovce Zély, a Közép-Tisza vidékén Kisköre és Tiszafüred egy-egy része, a Maros-torkolatnál Szeged-Átokháza, és Szeged-Fehértó B. egyes sírjai, amelyek a 7. század végére keltezhetők, egy-egy aranymellékletet tartalmaznak, általában ezüst övveretesek, szablyás, íjas, de ló nélküli temetkezések. A Duna-Tisza köze hasonló korú, de kivétel nélkül ló nélküli, arany és ezüst mellékletes szablyás férfisírjai. (Jánoshida 125, Tiszakécske 1., A, Kecskemét-Ballószög, Kiskőrös- Vágóhíd 1(B), V., XVII. sírok, a Dunántúlon pedig Győr és Táp hasonló korú sírjai ugyancsak az ozorai csoport legkülső köréhez sorolhatók). (Ezek közül egyedi és problematikus a Kiskörös-Vágóhíd-i temető, amely rablottsága ellenére is hasonló gazdagságot mutat, mint Ozora és Igar. Hasonló a fegyverzet is, de a lótemetés hiánya a temetőt egyben a Kunbábony-bócsai körhöz is köti). ”.30 Az új leletanyagú kultúra gyakorlatilag az egész avar fennhatóság alatt álló területen megjelenik. Ez az az új népesség, amely akár Kuber vezetésével, akár nélküle érkezik a Kárpát-medencébe. Ez így első ránézésre nem egy kis létszámú személyi hadsereg (dmzsina), s ez a népesség nem megy sehova Kuber vezetésével. Azonban ha figyelembe vesszük elterjedési területét, feltehetően jelentős létszámát, azonnal világossá válik az, hogy miért „választja le” erről a jelentős haderőt felmutató népről legfőbb vezetőjét a bizalmatlan Kagán, miért tart egy újabb lázadástól. S miért a bizánci hadifoglyok élén látja szívesen Kubert, akitől a bizánci kultúra neveltetésétől fogva nem lehetett idegen (ne felejtsük el, apját a császár bizánci patríciusi rangra emeli). Ettől persze még a lázadás megtörténik, azonban a röviddel korábban érkezett népesség helyben marad, jelentősen megerősítve az avar kaganátus népességét. Többek között ez teszi majd lehetővé azt, hogy a 700-as évek elejére állandósuljon az Enns folyó mentén az Avar Birodalom nyugati hatása. GARAM Éva: A dunapentelei avar kori sírok katalógusa. - Katalog der awarenzeitlichen Gräbern in Dunapentele. In: Arch. Ért. 121-122. 1994-1995. 153. p. 25
