Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén
A beérkező népesség etnikai összetétele igen változatos lehetett. Erre utal a leletanyag sokszínűsége is.31 Mindenesetre fontos hangsúlyozni, hogy ez a népesség a Baján kagán által alapított Avarországba érkezik, ahol egy Baján utód uralkodik, elsősorban avar népesség élén. Ez az uralkodó, ha hihetünk a forrásoknak, valamikor a 630. évi belviszály lecsengése után léphetett a trónjára (hacsak egy újabb uralkodóváltásról nem hallgatnak a források). A bolgárokkal bizalmatlan uralkodó azon túl, hogy Kubert óvatosságból saját népe éléről egy másik nép élére helyezte, a kor szokásainak megfelelően „túszokkal” is biztosította magát a lázadás ellen. S innentől kezdve a régészeti forrásoké a vezető szerep, mert csak és kizárólag ezek elemzésével - semmiféle írásos forrás nincs - igyekszem egy lehetséges eseménysor felvázolásával a korai és kései avarkor átmenetének egyik legfontosabb eseményét, a kagáni dinasztiaváltást rekonstruálni. Megint Garam Évát kell idéznem, aki az alábbiakat írta: „Ezek közül egyedi és problematikus a Kiskörös-vágóhídi temető, amely rablottsága ellenére is hasonló gazdagságot mutat, mint Ozora és Igar. Hasonló a fegyverzet is, de a lótemetés hiánya egyben a Kunbábony-bócsai körhöz is köti. ”.32 A kiskőrösi temető az új jövevények legelőkelőbb rétegéhez tartozhatott. Nem véletlenül került elő a Duna-Tisza köze kellős közepén, nem messze az egykori kagáni székhelytől. Ez lehet az a temető, melyet azon előkelő közösség nyit, és rövid ideig használ, amely mintegy biztosítékként telepedett meg a kagán közvetlen környezetében. Az előkelő családok túszként való letelepítése, mintegy a béke megőrzése érdekében, a korabeli világban mindennapos gyakorlat volt.33 No de hol van az a „kagán”, akinek a környezetében megtelepedtek (letelepítették!) őket? 1971 februárjában H. Tóth Elvira vezetésével egy nagyon gazdag sír leleteit mentették meg Kunbábony mellett. Az avarkor jelenleg leggazdagabb sírjából előkerült arany tárgyegyüttes tulajdonosát méltán nevezhetjük GARAM Éva: Adatok a közép avar kor és az avar fejedelmi sírok régészeti és történeti kérdéseihez. - Zu den archäologischen und historischen Fragen der mittleren Awarenzeit und der awarischen Fürstengräber. In: Fol. Arch. XXVII. 1976. 140-142. p. GARAM É. 1994-1995. 153. p. A temető első közlése: LÁSZLÓ Gyula: Études archéologiques sur 1’historie de la Société des avars. In: Arch. Hung. XXXIV. Bp., 1955.; elemzése MADARAS L. 1994. és MADARAS L. 1995. 26
