Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - UDOVECZ GYÖRGY: Hatvannyolcas bakák a boldogtalan hadiidőkben
31-én még a vöröskereszt védelme alatt álló Zimonyról Pancsovára igyekvő kórházi hajókra is tüzeltek. A tisztázási kísérletek Húsz évvel a háború kitörése után, 1934. június 10-én, egy cikk jelent meg a Szolnoki Újság 1934. június 10-i számában az első hősi halottal kapcsolatban. Ennek, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban folytatott kutatásai alapján dr. Cseh Géza főlevéltáros a Jászkun Krónika 1994. június 21-i számában hosszabb lélegzetű cikket jelentetett meg, amelyben alaposan körbejárta a kérdést, kísérletet téve annak tisztázására.37 A gondolatmenet mindenképpen figyelemre méltó, ám van egy apró bökkenő. Akkoriban a kormánypárt hivatalban lévő miniszterelnökének nem volt szüksége ilyen „trükkökre”, hogy voksokat nyerjen. Az érvényben lévő választójogi törvény, az 1925:XXVI. törvénycikk alapján a 245 képviselőből 46 titkos szavazás alapján, lajstromon került be a Képviselőházba. Bár az is kétségtelen, mint Sipos Péter professzor írja: „Gömbös nemzeti retorikája és reformígéretei visszhangra találtak a parasztságban (...) A kormánypárt a legtöbb lajstromos, titkos kerületben kisebbségben maradt... ”.38 Mint ahogy az is kétségtelen, hogy az új kormánypárt, a Nemzeti Egység Pártja hivatalos zászlóbontására 1933. november 12-én került sor, majd az 1934-es esztendőt a pártszervezésre és a tömegbázis megteremtésére szánták, s 1934 nyarán maga Gömbös is „országjárást” tartott,39 ebbe pedig „bőven belefért” a vidéki lakosság bármilyen eszközzel történő megnyerése. S akkor most nézzük meg újra az eredeti halotti anyakönyvön az 1934- es keltezésű számot, miközben jusson eszünkbe, hogy Gömbös korábban honvédelmi államtitkár volt, majd honvédelmi miniszterré avanzsált, amit megtartott miniszterelnöki kinevezését követően is, a veszteségi listákat pedig a Honvédelmi Minisztériumban kezelték. Igazságot tenni - jelenlegi ismereteink szerint - e kérdésben sem lehet. Ő is azonban csupán arra a megállapításra juthatott, hogy „A történeti szakirodalom és a levéltári források nem bizonyítják egyértelműen, hogy valóban Kovács Pál lett volna az I. világháború első halottja. ”. Valószínűsíti, hogy 1934-ben választották ki személyét, ám nem tudományos alapon, hanem azért, mert Gömbös Gyula miniszterelnök az Abádszalókot is magába foglaló választókerület országgyűlési képviselője volt, „...aki néhány hónappal a választások előtt a magyar nép kegyeleti érzését is igyekezett saját céljaira felhasználni. ”. Őrségváltás szavazócédulákkal - 1935, In: Parlamenti választások Magyarországon 1920-1938. Napvilág, Budapest, 1999. 171., 174. p. GERGELY Jenő: Gömbös Gyula. Budapest, 2001, 254-259., 263. p. 240
