Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)

visszavonuló csapatok útközben ismét több helyen felbontották a vasutat, megrongálták a vasúti berendezéseket.126 Szolnokon, január 26-án mind Perczel, mind Dembinski értesültek arról, hogy a Poroszló elleni ellenséges támadás híre álhír volt. Az utólagos hadműveleti napló szerint Perczel „most ismét Szolnokon keresztül akart kibontakozni, s újólag hozzáfogni első hadműveletéhez. Ekkor mutatta be Dembinski a kormány parancsát, amely kinevezte őt az összes felső-tiszai csapatok főparancsnokának, s felhatalmazta arra, hogy a Perczel-hadtestből 4000 embert kiválasszon, s Tokaj felé indítsa őket. - Perczel a kormány ezen tettétől megsértődve, nem akarta hadtestét, amelyet ő maga teremtett meg, megosztani, s egy Dembinskivel történt viharos vitát követően formálisan lemondott, átadva neki a teljes hadtestet. ”.127 Meszéna Ferenc visszaemlékezése szerint Perczel Szolnokon kapta a kormány azon rendeletét, „hogy Tokajba Klapkának 5000-nyi hadnépet, a kellő lovasság- és tüzérséggel küldene. Ezen új, küldendő erő a Klapkáéval együtt, Dembinski parancsnoksága alá lön helyezve, Perczel ezen rendelkezésen azonban megorrolván, leköszönt, seregét pedig ideiglenesen, amíg Répásy [Mihály] megérkezett, Dembinski vette á.t” .m Klapka emlékiratai szerint a vita oka az volt, hogy míg Perczel a Tisza jobb partján akart északnak vonulni, s így érintkezésbe lépni Klapka felső-tiszai hadtestével, addig Dembinski úgy véle, hogy nem szabad a Tisza-vonalat Szolnoknál és Cibakházánál védtelenül hagyni, s a délvidéki magyar csapatok felérkezése miatt ezt az állást nem szabad feladni. Ezért, amint arról értesült, hogy a cs. kir. főerők Cegléd felé nyomulnak, kiadta a parancsot a Törökszentmiklósra történő visszavonulásra, és a szolnoki Tisza-híd lebontására. Perczel haditervét pedig úgy változtatta meg, hogy ő maga a Tisza bal partján vonul fel egy hadosztállyal Klapka megerősítésére, a Perczel- hadtest megmaradt része pedig a délvidéki csapatokkal való egyesülésig az állásában marad. Perczel nem akart beleegyezni tervének megváltoztatásába, és lemondott a parancsnokságról.129 Ismerünk továbbá két beszámolót Kossuthtól is a történtekről. Január 29-én a képviselőház zárt ülésén ismertette az elmúlt napok eseményeit. Itt - Hunfalvy Pál naplója szerint - elmondta, hogy az OHB Perczel seregéből 4.000 főt Dembinski alá rendel, „egyszersmind meg volt neki hagyva, hogy a Gyöngyösre húzódó ellenséges sereget szemmel tartsa. De Perczel esze után MIHÁLKA E. 2002. In: TAKÁCS P. 2002. 42. p. HERMANN R. 1995. 126. p. MESZÉNA F. 2009. 189. p. KLAPKA GY. 1851. I. köt. 220-221. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom