Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
amely a tatárjárást megelőzően odatelepített szászokra, illetve bármiféle bajor és sváb nyelvterületen túlról érkezett germánokra utal, mint a vele szomszédos Szászberek, ill. a ma Jászjákóhalma határában található Szászegyháza. Felmerült annak a lehetősége, hogy az 1256-i Jerram Zazth sitam super Zuguá" helynév, melynek előzménye a Zazth személynév, esetleg Új szász helyén keresendő.411 Szarvas nevére a helynévkutatás eddig nem talált megfelelő magyarázatot.412 Újszász neve 1347-ben bukkant ismét fel, amikor is Nagymartom Pál országbíró ítélete alapján Berend birtokai, fiai Márton, Berend és Gergely között osztották fel három egyenlő nagyságú egységre. A felosztásra került birtokok között volt Új szász település egy bizonyos birtokrésze.413 Ezzel az adattal kapcsolatban több kérdésre nem tudunk válaszolni. Pl. arra, hogy voltak-e jobbágyok a szászi birtokrészen, érvényesíteni tudta-e a gyakorlatban is birtokjogát az örökös. Bagi Gábor meglehetős nagyvonalúsággal úgy vélte, hogy a „XIII-XIV. században Szász ISzázdl néven birtokként, majd faluként említették, ám utóbb (nyilvánvalóan 1347 után - SL) elnéptelenedett. Ismételt faluvá szerveződése, az új Szász település létrejötte Luxemburgi Zsigmond király uralkodása ideje /1387-1437/ első felére tehető... ”.414 Azonban az 1256. évi terra meghatározás egyáltalán nem biztos, hogy lakott települést jelölt,415 ahogyan arról sem tudunk, hogy a Berend fiák szászi birtokrészén 1347-ben akár egy jobbágyuk is lett volna. Való igaz, arra sincsenek adataink, hogy a jászok mikortól szállták meg Szász területét.416 BAGI Gábor-HORVÁTH Lajos: Újszász. In: Adatok Szolnok megye történetéből. II. köt. Szolnok, 1989. 815. p.; KISS L. 1988. II. köt. 702. p. Kiss Lajos a Békés megyei Szarvasról azt írta, hogy a név az 1284-ben rögzített Szarvashalom (Zorwossholm) előtagjából önállósult. Szarvashalom - a feltevések szerint - eredetileg arra a halomra vonatkozott, amely a mostani evangélikus ótemplom helyén állott, s amelyen szarvasok vonhatták magukra a figyelmet. KISS L. 1988. II. 527. p. Megjegyzendő, hogy a középkori jász Szarvasra két, az újkorból adatolt helynév utal, a Szarvas-ér és ugyanúgy, mint a Békés megyei Szarvasnál, a Szarvashalom. Gyárfás még tudott arról, hogy a Szarvashalmon „...e halom oldalában ásások alkalmával csontvázak is gyakran találtattak, s ...Hogy Szarvashalmon egy elpusztult egyház romjai valának még láthatók". HORVÁTH P. 1801. térképmelléklet. GYÁRFÁS I. 1883. 210-211. p.; FODOR F. 1942. 150. p. BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 292, 299. p.; Magyar Középkori Adattár. Arcanum Digitéka, PC-CD ROM. BAGI Gábor: Ujszász és Szarvas jász szállások története a XV. században. In: Redemptio, 2007. ápr. 2-3. Vesd össze SZABÓ I. 1966. 40-42. p. Legalább annyira valószínűsíthető a tatárjárást követő évtizedekben történő megszállás, mint Zsigmond uralkodásának első felében, egyikre sincsenek adataink. 89
