Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
A Pentz-féle összeírás idején északra Alsószentgyörggyel, keletre Kisérrel, délre Kőtelekkel, nyugatra /Szász/Berekkel volt határos.361 1799-ben Bedekovich a következőképpen írta le határait: „Határos ezen Helység éjszakrul Jász Alsó Sz. Györgyei, és Heves Vármegyei Kürt pusztával, napkeletrül Süly, délrül Bessen Szög és Sz. Iván Helységekkel, napnyugatrul Szász-berek pusztával. ”.362 Ladányról a tatárjárást követően a XIV. század legvégéig nincsenek adataink. A település neve először a Rékas, Beseteleke, Alcsi, Fokom felé eső oldalon Szentivány, valamint Szabolcs, Alcsi, Bese és Kölkes határjárásáról és Szécsényi Frank országbíró részére történő beiktatásáról szóló jelentésben fordul újra elő.363 Minthogy a határjárás ténylegesen megtörtént, hitelesnek kell tartanunk az oklevél Ladányra vonatkozó adatát is, mely szerint a település villa (vilié Ládán)364, illetve possessio365, következésképpen nagy valószínűséggel népes falu kellett legyen. A kérdés az, hogy kik lakták e települést? A problémát az okozza, hogy Ladányt még ebben az évben, mint Alattyán tartozékát, két évvel később, amikor Zsigmond király bizonyságlevelet állított ki többek között csere címén való új adományozásáról, hasonlóképpen, s mint pusztát említették.366 1399-1401 között azonban semmi olyan rendkívüli történelmi esemény nem történt, amely a feltételezhetően lakott Ladány elnéptelenedését okozhatta volna.367 Valószínűleg nem is távoztak lakosai, hiszen 1409-ben, amikor Zsigmond Kürt possessiot Kompoknak, a négyszállási jászok kapitányának és rokonainak adományozta, az erről szóló oklevélben azt hangsúlyozták, hogy a jászok tulajdonába került CSEH G. 1995. 227. p. TÓTH J. 1976. 48. p. GYÁRFÁS I. 1883. 534-537.p.; BENEDEK Gy. 1991. 324-326. p.; BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 161. p. SZABÓ I. 1966. 36-38. p. SZABÓ I. 1966. 51-54. p. BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 1-3. p. Ezt a problémát Bagi Gábor úgy oldotta fel, hogy az 1399. évi határjárás adatait nem tartotta hitelesnek. „Ladány ekkoriban feltehetően lakatlan volt, mivel két évvel később is lakatlan birtokként említik, mint egy nagyobb biortoktest részét. ” BAGI Gábor: Adalékok Ladány (Jászladány) község Mohács előtti történetéhez. In: Múzeumi Levelek 65-66. Szolnok, 1991. 43. p.; Langó Péter szerint 1399-ben a települést nem jászok lakták, lakossága sem lehetett jelentős, ugyanis lakatlan pusztának nevezte egy 1401-ben kiadott királyi végzés. LANGÓ P. 2005. 380. p.; LANGÓ P. 2006. 87. p. 81
