Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
település Kisér és Ladány jász szállások között (inter descensus philisteicales Kyseer et Ládán) terült el.368 Zsigmond parancsára 1401-ben Kisidai Csirke Pétert, Páli Csirke Andrást és Lőrinc fia Jánost beiktatták Alattyán, Jánoshida, Kér falubirtokok, valamint Szentjakab, Bodonkút, Szentgyörgy és Ladány puszták birtokába.369 Ezen az aktuson Mizse és Ujszász képviselője volt jelen. 1426-ban Zsigmond király bizonyságlevelet adott ki arról, hogy Alattyán, Kér, Jánoshida fele részét és az Alattyán tartozékát képező négy pusztát, köztük Ladányt, Sempsei Franknak kívánja adományozni a prágai huszita lázadás leverésében szerzett érdemeiért.370 Az adománylevél 1427. április 17-én kelt, a király tartotta ígéretét és fele részben Sempsei Franknak, valamint Csirke Péternek és testvéreinek adományozta a már többször említett birtoktestet, benne a pusztának minősített Ladánnyal. Úgy véljük, hogy az utóbbi oklevelek, minden bizonnyal a jogfenntartás miatt, feltehetően még a tatárjárás következményeként kialakult helyzetet írtak le, ismételten pusztának minősítve az 1409- ben descensus philisteicales-nek nevezett, kétségtelenül létező települést.371 Gyárfás a Cornides-féle gyűjteményben is talált egy oklevél töredéket, melyet 1444-re keltezett, s amelyben Sempsei Frank megegyezett Lőrinc fia Csirke Jánossal és Tamással ezeknek több birtokai felől, s átengedte nekik többek között Ladány egy negyed részét.372 GYÁRFÁS I. 1883. 559. p. A XIX. század közepén a helyi lakosság még tudta, hogy a középkori „Ladány ’a Millér partján feküdt; de ’a szó hagyomány szerint a’ Szolnoki várban tanyázó törökök által zaklattatván a’ lakosság, azok zaklatása elől a’ város mostani helyére a’ nádasok és virádicsok közé menekült”. PESTY F. 1978. 105. p.; FODOR F. 1942. 382. p. GYÖRFFY Gy. 1987. 62. 114. jegyzet.; BAGI G. 1991. 43-44. p.; BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 3. p.; Langó azt feltételezte, hogy a jászok 1401-et követően szállták meg Ladányt. Azt a problémát, hogy a kiváltságos jászokat mi késztette arra, hogy feudális magánbirtokra költözzenek, ahol státusuk csak jobbágyi lehetett, elegánsan megkerülte. LANGÓ P. 2005. 380. p.; LANGÓ P. 2006. 87. p. FEJÉR György: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis X/6. Budáé, 1844. 814-817. p.; BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 3. p. Hogy ilyesmi egyáltalán nem volt lehetetlen, egy nagykunsági példát hoznánk. 1513-ban a váradi püspök jószágkormányzója tiltakozott amiatt, hogy a karcagújszállási kunok a környező Szolnok megyei pusztákat - köztük Hegyesbort, Bolcsatelkét, Magyartelkét, Törökbort, Hatházat, Boregyházát, Péntektelkét, Kápolnatelkét, stb. - elfoglalták. A felsorolt nevekben a -telke, -egyháza végződés tatárjáráskor elnéptelenedett pusztákat jelent, és arra enged következtetni, hogy az admininisztrátor egy korábbi, talán XIV. századi jegyzék alapján nyújtott be ellentmondást. GYÖRFFY Gy. 1990. 311. p. GYÁRFÁS I. 1883. 248. p. 82
