Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet
A Kazinczy Lajos alezredes vezette magyar jobbszárny január 21-én reggel indult el Kunhegyesről, Tiszabőnél132 átkelt a Tiszán, majd Nagykörűben éjszakázott. Január 22-én nagy ködben, az enyhe idő miatt felengedett talajon lassan haladt előre a két dandár. A ködben azonban a katonák az orrukig sem igen láttak, s Kazinczy csapatai csak lassan tudták megtenni Szolnokig a kb. 28 kilométeres távolságot.133 ír a történtekről, illetve a helyi lakosság árulását emlegeti J. W. WARRE TYNDALE, 1850. 115. p. ASBÓTH Lajos: A hadvezér és a hadtudomány alapelvei az újabbkori hadjáratok történetével felvilágosítva. II. köt. Pest, 1868. 86. p. ismeretlen forrás alapján Fegyvemeket ír. Jakob Reichhardt százados, a német légió 1. százada századparancsnoka jan. 21-én Kunhegyesen jelentette a légió parancsnokságának, hogy aznap reggel 5 órakor kapták a parancsot a Tiszabőre vonulásra. HL 1848-49. 10/196. A megkerülő hadoszlop útjára lásd a Perczel-hadtest utólagos hadműveleti naplóját, közli HERMANN R. 1995. 124. p. (csupán Kazinczy hadosztályát említi); MESZÉNA F. - ANTOS B. 2009. 188. p. (említi mind Kazinczyt, mind Perczel Miklóst); MIHÁLKA E. 2002. 39. p. (azt állítja, hogy Perczel az egész tábort Tiszabőnél vitte át a Tiszán, s 22-én ő állította fel a támadó sereget); BORCSIK S. 2002. 180. p.; GARZÓ Imre: Életem és abból merített gondolatok. S. a. r. és jegyz.: BLAZOVICH László és VARSÁNYI Péter István. Előszó: VARSÁNYI Péter István. Bp. 1978. 66. p. A korábbi szakirodalomban (a saját munkáimban is) tévesen az szerepelt, hogy Perczel Miklós őrnagy dandárja Szolnoktól délre kelt át a Tiszán. Az adat alapja KLAPKA, Georg: Der Nationalkrieg in Ungarn und Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849.1. köt. Leipzig, 1851. 218-219. p. Innen vette át RÜSTOW, Wilhelm: Geschichte des ungarischen Insurrectionskrieges in den Jahren 1848 und 1849. 1. köt. Zürich, 1860. 231. p., RÜSTOW, Wilhelm: Az 1848- 1849-diki magyar hadjárat története. I. köt. Fordította VÉRTESI Arnold. Pest, 1866. 197. p.; GELICH Rikhárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. II. köt. Bp. é. n. 290. p.; BREIT József: Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története. I. köt. Bp. 1930. 249-250. p.; BORÚS J. 1961. 683. p.; BORÚS J. 1975. 96. p.; HERMANN Róbert: 1848-1849. A szabadságharc hadtörténete. Bp. 2001. 228. p.; HERMANN Róbert: Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái. Nagy Csaták. Bp. 2004. 150. p.; HERMANN Róbert: Város a hadak útján. Szolnok 1848-1849-ben. In: „Ilyen tavasz csak egy volt életemben...” A dicsőség napjai. Kiállítássorozat a dicsőséges tavaszi hadjárat 160. évfordulójára. (Szerk.: GULYÁS Katalin és SZATHMÁRY István) Szolnok - Kiskunfélegyháza - Székesfehérvár, 2009. 150. p.; BAGI Gábor: 160 éve történt... Az első szolnoki ütközet (1849. január 22.) In: Jászkunság, 2008. 3-4. szám. 114-134. p. - Nem tudni, Klapka kitől szerezte az információit. A Középponti Mozgó Sereg, a későbbi II. hadtest tisztjei közül a többség 1849. június 20-21-én elhagyta tisztét, s mivel így nem kerültek 1849. júliusában a komáromi hadsereghez, s nem kaptak komáromi menlevelet, Klapka tőlük nem szerezhette az információit. Az egyetlen kivétel Szerelmey Miklós honvéd őrnagy, aki komáromi kapitulánsként került' ki az emigrációba, s akivel Klapka levelezett is. (MOL R 295. Klapka György iratai. 22. tétel. Szerelmey Miklós levelei.) Szerelmey volt az egyik aláírója a szolnoki ütközetről szóló hivatalos hadijelentésnek. Ebben azonban szó sincs Perczel Miklós Szolnoktól délre történt átkeléséről. Klapka és Szerelmey emigrációs levelezésében sincs nyoma annak, 238
