Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet
Hertelendy Miklós alezredes két dandárból álló hadoszlopa134 reggel 8-kor indult el Törökszentmiklósról, s Perczel hadijelentése szerint délután fél kettőkor, a későbbi hivatalos összefoglaló szerint % 2-kor érkezett Szolnok elé. A 6. (Württemberg) huszárezred egy része (valószínűleg egy század) előnyomult a Szanda-csárdáig, elűzte onnan a felderítésen lévő cs. kir. vértesszázadot, és két foglyot ejtett. (László Károly tüzér naplója szerint a csárdánál összesen két fő volt őrségen, s egyiküket levágták, a másikat elfogták.) Ezt követően Hertelendy elővédje megközelítette a szolnoki hídfőt, ahonnan az ellenség ágyú- és rakétatűzzel fogadta. (Ottinger a hídnál csak két löveget említ, de a 6. vértesezred története szerint egy ágyú és két röppentyű volt ott; egyébként az Ottinger általa használt német Geschütz szó egyaránt jelenthet ágyút és röppentyűt is.) László Károly naplója szerint az élen haladó 7 huszár megtámadott a várostól 500 lépésnyi távolságban állomásozó 17 dragonyost (valójában vértest), s már majdnem lefegyverezték őket, „midőn az ellen a városból vájok kartácsolván s egy huszár le is esvén, kéntelenek voltak a prédát elereszteni s visszavonulni Miután Kazinczy hadoszlopa egyelőre semmifajta életjelet nem adott, Hertelendy a töltés által fedezve, hadoszlopával előnyomult a hídfő felé, s ágyúlövésnyi távolságon túl felállította csapatait. Tüzérségét (László Károly hogy Klapka adatokat kért volna tőle a Perczel-hadtest hadműveleteiről. Nincs nyoma a déli átkarolásnak Ottinger jelentéseiben sem, s így a hivatalos összefoglaló ([Johann NOBILI:] Der Winterfeldzug 1848-1849 in Ungarn unter dem Oberkommando des Feldmarschalls Fürsten zu Windisch-Grätz. Wien, 1851.) sem ír erről. A Perczel-hadtest 1849. januári ténykedéséről szóló utólagos, 1850-ben írott hadműveleti napló szerint (amely a cs. kir. vezérkar számára afféle segédanyagként szolgált a hadművelet során, a magyar oldalon történtek rekonstruálásához) a Hertelendy-hadosztályt (itt: dandárt) Perczel Miklós dandárja követte, de a továbbiakban nem ír a Perczel-dandár szerepéről. A hadműveleti napló vonatkozó részét közli HERMANN R. 1995. 123-125. p. A Perczel-dandár tényleges mozgását rekonstruálta KEDVES GY. 2002. 100. p A hadoszlop összetételére csupán a korábbi harcrendekből és az 56. honvédzászlóalj parancskönyvéből következtethetünk. Annyi bizonyos, hogy a 6. (Württemberg) huszárezred, a 25. és a 47. honvédzászlóalj, a fél lovasüteg, a Schill százados vezette gyalogüteg, és egy fél tizenkétfontos üteg Hertelendynél volt. KRASZNAY P. 1998. 72- 73. p.; Tizenkét hónap. DÉKÁNY Rafael a 25. honvéd zászlóaljról. Kecskemétiek a szabadságharcban III. A szöveget gondozta, bev., jegyz.: SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona. Kecskemét, 2004. 30-31. p.; LÁSZLÓ K. 2001. 24. p.; SZABÓ S. 2010. 144. p. ; MESZÉNA F. - ANTOS B. 2009. 188. p. azt állítja, hogy Perczel Mór is ennél a hadoszlopnál volt, azonban miután a tábornok az ütközetről szóló hadijelentését másnap reggel Törökszentmiklósról írta meg, s miután részvételét Meszénán kívül csupán egyetlen forrás (Jalovics György alább idézendő, pontatlanságoktól hemzsegő visszaemlékezése) említi, ez az állítás téves lehet. Aligha valószínű, hogy Perczel a győztes ütközet után visszatért volna Szolnokról a hadijelentés írása végett T örökszentmiklósra. 239
