Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
régi magyar királyok idejében bírni szoktak.439 A felsorolt települések közül, melyek mind a Jászságban vannak, csak Újfalu elhelyezkedését nem ismerjük. Miután nincs, s már nem is várható bizonyító erejű írásos adatunk, ezért Újfalu lokalizálására, legfeljebb többé-kevésbé megalapozott feltételezéseink lehetnek. A jászok ismert birtokszerzési kísérletei, illetve sikeres birtokszerzései egytől egyig a Jászság későbbi területére (Kürt, Borsóhalma, Mihálytelek, Necsőegyház, Fügedegyház, Lantha, Felsőszentgyörgy), illetve annak közvetlen környékére (Külső- és Belsőhegyes, Szentandrás) vonatkoznak. Magunk részéről úgy véljük, hogy Újfalut ezért a Jászság területén kell keresnünk. Langó Péter elvetette azt a korábbi javaslatunkat, amelyben Jászdózsát ugyanarra a területre (telekre) lokalizáltuk, amelyen Györffy megalapozott véleménye szerint korábban Hajóhalom feküdt. Megkíséreltük bizonyítani, hogy Jászdózsa jelenlegi helyére csak a török hódoltságot követően települt. Ugyancsak felsorakoztattuk azokat az adatokat, melyek szerint Jászdózsa és Négyszállás szoros kapcsolata a XVI-XVII. század folyamán kimutatható (hasonlóan szoros kapcsolatra csak Borsóhalma és Jászberény, Kisér és Rassang között találhatunk adatokat). Azonban Jászdózsa és Négyszállás dokumentált kapcsolata korábbra is nyúlhat, mégpedig oly módon, hogy a négyszállásiak szállták meg az elnéptelenedett Hajóhalom területét, mint ahogyan a jászok megszállták Szentandrást. Csak amíg Szentandrás egyházi birtok lévén, s az egyház rendre igényt is tartott rá, nem volt elidegeníthető, a közelebbről meg nem határozható nemesek birtokát képező Hajóhalom elbirtoklása viszonylag könnyen megtörténhetett. A jászoknak ugyanúgy érdekükben állt Hajóhalom nevét elfelejtetni, mint ahogyan Félegyháza neve is Jákóhalmára változott nekik köszönhetően. Csak amíg Jákóhalmán új helyen építettek templomot, elhagyták az Árpád-kori Félegyháza „telkét”, addig Hajóhalom nagyméretű román stílusú templomát nem építették újjá, hanem részben annak az alapjait felhasználva egy kisebb méretű gótikus templomot építettek a helyére. Nos, egyáltalán nem lehetetlen, hogy a XV. század első felében Hajóhalom Újfalu nevet viselt, hűen tükrözve, hogy nem sokkal korábban szállták meg a jászok, s ez az Újfalu, miután önálló jász kommunitássá vált, a XVI. század első harmadában, feltehetően Dósa családnevű akkori kapitánya nevét vette át, s róla nevezték el Dósaszállásnak. A fentebb vázolt folyamat alapján teljesen reálisnak tűnhet, hogy már feltehetően Négyszállási Kompolt, illetve örökösei birtokkal rendelkeztek Jászdózsa (Hajóhalom, Újfalu) területén. GYÁRFÁS I. 1883. 560, 622-623. p. 95
