Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
Jász birtokosok Pusztamonostoron Pusztamonostor a középkorban nem volt a Jászság része. Az Árpádkorban monostoros hely volt, 1331/1334-ben Papmonostora (Poopmonustura) néven említették.440 1387-ben Petermonostora néven Kerekudvar északi határosa.441 1474-ben ismét Papmonostora, a Monostori család (de Monosthor) birtoka.442 Az egykori apátságot (apátsági birtokot?) magának tulajdonította az egri és a váci egyházmegye is.443 A tatárjárás után feltehetően jászok is szereztek birtokot Monostoron és Horton. 1418. június 2-án Chew-i András fia Miklós, Tamás és János, valamint Tamás és János fiai, Papmonostori Lőrinc fiai (filiorum Laurentii de Papmonostora), valamint Jásznak mondott Márton és András (Martini et Andree dictorum Jaz) elzálogosították a Hevesújvár megyei Hort (Horth) puszta (predium seu territorii) negyedét Verebel/Vereb-i Péter vajda fiának Pálnak.444 Monostor Hatvan töröktől való elfoglalásának idején elpusztulhatott, mert 1549-ben már puszta volt, s ugyancsak pusztaként jegyezték fel 1570-ben is.445 Összegzés A Jászság első történetírója, Horváth Péter a terület jászok általi benépesítésére vonatkozóan nem tett megjegyzéseket, ő a jászok (és a kunok) privilégiumainak szabatos meghatározásával, azok védelmezésére törekedett. Hangsúlyozta, hogy a „Kúnoktúl való megkülömböztetésekrűl leg első nyom találtatik Robert Károly Királynak felly ebb az 1323. esztendőbeli kiirt Diplomájában, melly szerent már az előbbi időkben is voltak szabad jászok, a ’ kik a ’ Király mellett mint a ’ nemesek katonáskodni tartoztak, és magok közül választott Kapitányok által mind polgári, mind törvényes dolgokban igazgattattak”446 Ők voltak a „Kán Jászok”, akiket megkülönböztetett a „régi Sarmata Jászoktól”. A „Kún Jászok „igaz magyar eredetűek és 440 GYÖRFFY Gy. 1987. 50-51, 121. p. 441 CSÁNKI D. 1890. 68. p. 442 CSÁNKI D. 1890. 68. p. 443 VETN 1915. 70-71. p. 444 ZSIGMONDKORI Oklevéltár VI. köt. 499, 1980. tétel. 445 BAYERLE G. 1998. 80-82. p. 446 HORVÁTH P. 1825. 114. p. 96
