Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Levél Kádárnak – Egy renitens pártmunkás esete a forradalom után
Szabad Európát. Sztálint egyoldalúan értékeltem, amikor a könyveket hordtuk át azt mondtam, hogy Sztálin és Rákosi műveiből csak egy sorozatot vigyünk át. Tóth Imrét elítélése helyett fel akartam vétetni az Esti Egyetemre, nem szálltam vitába Daróczinak azzal a nézetével, hogy a II/2 gépvásárlás helyes, sokat feljön az osztályra, velük pedig nem nagyon beszélek. Érvényesítem az egyéni akaratomat és végül a csehszlovákiai élményeim elmondásánál mondtam azt, „de jó lenne, ha ez a sok érték ide tartozna ”. Pallainé a törökszentmiklósi járási pártbizottság másodtitkára volt, most az osztály dolgozója - sokat vittétek azt a vonalat, amit az ellenség, hogy „a szovjet elvtársak felelőtlenül avatkoztak be a belügyeinkbe”, miért nem ítélem el Daróczit, Biharit, Dávidnét és nem értek egyet Tóth elvtárs leváltásával, simogatva mondom el a véleményemet, őrá még egyetlen tisztességes munkát sem bíztam, tartalmi kérdésekkel nem foglalkozik az osztály. Ő is ott volt a csehszlovákiai élmények elmondásánál, az osztály volt munkatársai nagyon igazat adtak nekem, velük nem beszélek bizalmasan. Káldi elvtársnő, a jászapáti járási ágit. prop. felelős, 1954-ben dolgozott a megyénél, az osztály akkor sem volt egységes, akkor is jelentkezett a jobboldali vonal. Borsányi elvtárs a megyebizottság adminisztratív osztályán dolgozott, most is. Nem lát kivetnivalót október 23. után tanúsított magatartásomban. Nem tapasztalta, de ha az elvtársak mondják, s valóban jelentkezik a nacionalizmus, azt el kell ítélni. Szekeres elvtárs, Szolnok város pártbizottságának másodtitkára volt, jelenleg az ágit. prop. osztály vezetője, november 4. után sokat beszéltek a négyes vezetésről, voltak felvetéseim, de nem voltam elég harcos, „a Kommunista Párt alakuló ülésén említettem a szovjet csapatok kivonását”, a kunmártoni elvtársak mondták, tettél náluk olyan kijelentést, hogy a „szovjet tanácsadók itt tartása költséges ”. Nádas elvtárs, káderes: segíteni akarnak, „olyan legyél, mint voltál”, ez nehéz, mert nem akarom feltárni a hibáimat. Úgy látja, a XX. kongresszuson feltárt hibák és a személyi kérdések összetörtek, útkeresés közben szubjektivizmusba estem. Csáki elvtárs azzal zárta le a megbeszélést, hogy „ne adjunk felmentést az említett nézetek alól, s majd a végrehajtó bizottság eldönti, hogy ilyen zavaros nézetű ember dolgozhat-e az appatárusban. " Véleménye szerint nem. Kádár elvtárs, nagyon hosszú lenne leírni, így csak summázom azt, hogy a bizonyításnak több a személyi, mint az elvi része. Tudom, más lett volna a helyzetem, ha elfogadom azt, hogy az ágit. prop. osztály eltusolt jobbfelé és azt, hogy „csuda lett volna, ha nem hat rád a környezet?” Igaz, hogy az osztály többet beszélt a hibákról, mint a többi osztályok - ezt eltúlozzák - , de ez az osztály sajátosságából adódott. Ilyen jobboldali kijelentéseket az elvtársak nagy többségénél lehetne összegyűjteni. Hivatkozhatom pl. arra, hogy a TTIT szeptemberi vitaestjén nem Csáki elvtárs, hanem Csótó elvtárs, egy 481
