Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

ADATTÁR - TÓTH PÉTER: Az 1768. évi cigányösszeírás a Jászságban

még a családjukkal, vagy valaki rokonuknál, esetleg valaki őket befogadó idegennél laktak. Az életkorok esetében biztosan csak a saját becslésükre hagyatkozhattak. E nehézségek ellenére is elmondható azonban, hogy a Jászságban jó munkát végeztek és a későbbi kutatás számára fontos forrás került ki a kezük alól.

Az 1768. évi cigányösszeírásokat eddig is hasznosította a kutatás főleg a helytörténetírást illetően.3 A kiadott anyag természetesen a jelen forráskiadás módszereit is befolyásolja, hiszen a cél az, hogy az átfogó elemzések érdekében a már megjelent és ezután megjelenő összeírások egymás mellé rendelhetőek legyenek. Vagyis meg kellett határozni azt a minimumot, ami minden összeírásban elvileg megtalálható, de hogy az esetleges többlet- információk se vesszenek el, meg kellett találni ezek kezelésének a módját is.

A forrás táblázatos közlését a formai követelmények is befolyásolták. Ennek megfelelően célszerű volt az eredeti összeírás négy rovatának az elhagyása, hiszen ezáltal a táblázatban ennyi oszlop fölöslegessé válhatott. Az egyik törölt rovat a vallásra vonatkozik: ettől azért lehetett eltekinteni, mivel a Kiséren lakó három református család kivételével minden összeírt cigány római katolikus volt. Ugyancsak el lehetett hagyni a feleségek életkora rovatot, mivel ezt nem töltötték ki sehol az összeírok, kivéve a 38. sorszám alatti özvegyasszony esetében. Végül szintén kimaradt az a rovat is, amelyben az uradalom neve szerepel, hiszen ez egyetlen alkalmat nem számítva mindenütt maga a Jászság. Az egy alkalom az Árokszálláson letelepedett, nyolc családra tagolt Kökény nevű cigányoké, akiknek a földesura „Almássy tekintetes úr”,

A legfontosabb kiadások és feldolgozások a következők: MÉSZÁROS László: Bács- Kiskun megye cigányságának történetéhez. In: Bács-Kiskun megye múltjából, I. Kecskemét, 1975. 133-168. p.; GYERGYÓI Sándor: Kirekesztéstől a beilleszkedésig. I- II. köt. Debrecen, 1990. 537-552. p.; BÓDI Zsuzsa: Magyarországi cigány összeírás a 18. században. Phralipe, III. évf. 1992. 15-20. p.; Salamon, PAVOL: Cigáni v Abovskej a Turnianskej stolici v obdobi osvietenstva. In: Neznámi Rómovia. Bratislava, 1992. 73-78. p.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Adatok a cigányok kecskeméti történetéhez (1596-1850). In: Bács-Kiskun megye múltjából, XII. Kecskemét, 1993. 7-55. p.; TÓTH Péter: Kóborlás és letelepedés. A magyarországi cigányok feudális kori történetéhez. In: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Évkönyv, VII. Miskolc, 1994. 7-29. p.; HAZAG Ádám: Adatok Gömör és Torna vármegye cigányságának életéről az 1768. évi cigányösszeírások tükrében. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLIII. Miskolc, 2004. 419-433. p.; HAZAG Ádám: Adalékok a 18. századi Magyarország cigányságának életéről a Szepes vármegyei cigányösszeírás tükrében. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLIV. Miskolc, 2005. 227-236. p.; KARDOS Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni.” Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez. Zalaegerszeg, 2008. 53-118. p.; HAZAG Ádám: Cigányösszeírások statisztikai elemzése az északkelet-magyarországi régióban. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLVII. Miskolc, 2008. 802-813. p.

445