Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

ADATTÁR - TÓTH PÉTER: Az 1768. évi cigányösszeírás a Jászságban

nyilván Almássy Pál, aki 1766 és 1779 között a Jászkun Kerület főkapitánya volt.4 A lakóhely rovatban szereplő településneveket a táblázatban kiemeltem, így ez a rovat is kimaradhatott.

Ha azonban az elhagyott rovatban volt adat, akkor az lábjegyzetbe került (így a fentebb említettek is). Végül a születési helyre utaló összes adatot is a lábjegyzetekben helyeztem el, mivel ilyen rovat más törvényhatóságok összeírásaiban egyáltalán nem szerepel.

Ennek megfelelően táblázatunk a következő rovatokból áll: sorszám - a családfő neve - életkora - foglalkozása - feleségének keresztneve - a fiúgyermekeik keresztneve - életkora - a leánygyermekeik keresztneve - életkora.

E forrás elemzése az eljövendő kutatások feladata lesz. Itt is fel kell hívni azonban a majdani kutatók figyelmét néhány jelenségre, amelyek más összeírások esetében is tapasztalhatóak. Az egyik ilyenre már utaltam: ez az életkorok bizonytalansága, hiszen ezek csupán az összeírok becslésén alapulnak. Ez az oka annak, hogy főleg a felnőttek életkorának az esetében feltűnően sok a kerek szám. Ugyancsak utaltam arra a tényre, hogy az összeírok megpróbálták saját kategóriáik szerint meghatározni a családokat és ennek megfelelően jártak el a munkájuk során, noha a máshol tapasztaltak alapján biztosra vehető, hogy az együtt élők csoportja nem feltétlenül azonos a szó mai vagy korabeli értelmében vett családdal. Abban is biztosak lehetünk, hogy a gyerekek száma magasabb volt, mint ami az összeírásból kitűnik. Ennek oka, hogy azokat, akik már felnőttek és saját családjuk volt, külön írták össze. Az ilyen kapcsolatokat itt csak sejthetjük, ha a gyerek helyben maradt és nem költözött más településre - más törvényhatóságok esetében azonban vannak olyan összeírások, amelyeknek készítői a rokonságra is kitértek. Általános tapasztalat továbbá, hogy az összeírás keletkezésének az idején a cigányok nem kötődtek valláshoz, így ez a rovat tulajdonképpen csak arról informál, hogy az illető településen melyik egyház volt jelen (erre jó példa a kiséri református cigányok esete). Egyébként a nevekkel is ez a helyzet: az a tapasztalatunk, hogy a cigányok magyar környezetben magyar, szlovák környezetben szlovák, román környezetben román, stb. nevet viselnek a korszak összeírásaiban. Nem árt továbbá óvatosan kezelni a „foglalkozás” rovatba beírt mesterségeket sem. Ezek ugyanis a cigányok esetében nem feltétlenül azonosak a megélhetéssel, így megtévesztő lehet, ha a szó mai értelmében vett „kereső foglakozásnak” vesszük őket.5

4 PALUGYAY Imre: Jász-Kún kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása. Pest, 1854. 39. PErről részletesebben lásd TÓTH Péter: A magyarországi cigányok története a feudalizmus korában. Miskolc, 2006. 92-112. p.

446