Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez
gazdálkodó, gépek és igavonók hiányával küzdő, súlyos beszolgáltatási terhekkel sújtott újbirtokos parasztság rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe került. A termelés hatékonyságának gyors javítására, részükre üzemi tőke biztosítására a háború által végigpusztított ország gazdasági és pénzügyi viszonyai közepette nem sok remény kínálkozott. Az újbirtokosok gazdaságuk igaerő szükségletén, avagy vetőmag- és takarmányhiányán kezdetben „a cél szentesíti az eszközt” elvének alkalmazásával tudtak csak segíteni. Kisújszálláson például így intézkedtek ez ügyben: „Azoknak a jószágait, akik elmenekültek, kiosztottuk a nincstelenek között, így se az ember, se a jószág nem maradt éhen. A megmaradt lovakkal, szarvasmarhákkal, gépekkel elkezdtük a vetést, s rendelkeztünk a jövő évi termés biztosításáról. [...] A szegényebbjének vetőmagja persze nem volt, azt az elmenekült nagy gazdáktól vittük el. ”.102 Később állami vetőmag-segélyek osztásával igyekeztek támogatást nyújtani, különösen a több, egymást követő évben is aszály és fagykár sújtotta Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. A Kommunista Párt ugyanakkor törekedett arra, hogy ezt propagandacélokból kihangsúlyozza és az aktuális kommunista főispán érdemeként tüntesse fel.103 A szántási és vetési munkák biztosítása érdekében rendeletekkel is igyekeztek minden szóba jöhető igavonó állatot és gépet munkába fogni. Minden kettes ló-, vagy ökörfogattal rendelkező gazdának 20, minden kettes tehénfogattal rendelkező gazdának pedig legalább 10 kát. holdat kellett felszántania. Aki csak egy igavonó állattal rendelkezett, az is köteles volt állatát más gazda állatával párba fogni és együttesen 20, illetve 10 kát. holdat felszántani. De ugyanígy előírták például azt is, hogy egy vetőgéppel legalább 40 kát. hold földet kell bevetni. Ezen intézkedések ellenőrzése és betartatása a települések termelési bizottságaira várt.104 A termésátlagok alakulását a következő táblázatban vehetjük szemügyre (kát. holdanként métermázsában):105 BICSKEI G. 1985. 73. p. és 77. p. PSZL 274/7/81. 1946. nov. 10. PSZL 274/13/8. 1947. PSZL 274/13/8. A 7 főtermény termésátlaga kát. holdanként métermázsában 1931- 1940., 1945., 1946. 436
