Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez

1931-1940

1945

1946

Búza

8,0

5,2

5,9

Rozs

6,6

4,7

5,4

Kukorica

10,9

8,8

6,8

Burgonya

39,9

32,2

25,6

Az alacsony termésátlagok mellett fokozta a parasztság nehéz helyzetét a részben a városi lakosság, részben az országban tartózkodó Vörös Hadsereg ellátását célzó, 1945. májusában bevezetett beszolgáltatási kötelezettség, ami gyakorlatilag a háború alatt alkalmazott Jurcsek-féle beszolgáltatás továbbélése volt.106 Az 1945-1946-1947-es években a rendkívüli szárazság, a fagy, az állatállomány csökkenéséből eredően visszaeső trágyázás és a gyomos földeken elszaporodó kártevők komoly terméskiesést eredményeztek,107 amely a rosszabb feltételek mellett gazdálkodó és szaktudással nem mindig kellően felvértezett újbirtokosokra nézve igen súlyos csapást jelentett. A parasztság alsó osztályainak elégedetlenségét érzékelve és az aktuálisan épp kedvező terméskilátásokban bízva, a kormányzat 1947 júniusában 15 kát. holdig mentesítette az újbirtokosokat a beszolgáltatás alól. Ám az optimista jóslatok ekkor sem váltak valóra, újabb aszályos év következett, aminek eredményeként komoly hiány keletkezett a begyűjtött készletekben. így a kormány kénytelen volt minden kenyérgabona és lisztfelesleget zárolni, sőt, 1947 végén még a termelői fejadagok megdézsmálását is elrendelték.108

Az eddigiek alapján is megállapítható, hogy a földosztás ellenére az újbirtokos réteg igen komoly nehézségekkel küzdött, midőn juttatott földjén életképes parasztgazdaság megteremtésén munkálkodott. Nyilvánvaló, hogy a nincstelen földmunkások szempontjából nem önmagában a földtulajdonosokká válás lett volna a cél, hanem hogy jobb helyzetbe kerüljenek, birtokukon megélni, boldogulni tudjanak.109 A fejlődési lehetőségek elméletileg elvezethettek volna akár egy olyan belterjes gazdálkodáshoz is, mely a Nyugat- Európában és az USA-ban elért eredmények meghonosításával, fajnemesítéssel, vetőmagvak behozatalával, öntözéssel, agrokémiai eljárások alkalmazásával, legfőképpen a mezőgazdaság gépesítésével virágzó parasztgazdaságokat eredményezhetett volna. Ezzel szemben 1948-tól egészen más irányt szabtak hazáilk gazdaságpolitikájának. A nehézipar erőltetett

106 KONCZNÉ NAGY Zs. 2001. 43. p.

107 HAJDÚ Béla: Cséplés után. In: Karcagi Napló, 1946. augusztus 3.

108 KONCZNÉ NAGY Zs. 2001. 44. p.

109 PSZL 274/14/4. 1945. máj.

437