Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez
aránya 3,7 % volt, szemben az 1,59 %-os országos átlaggal.98 Ez az egy adat is tökéletesen érzékelteti a Jászkun Kerület sajátos fejlődéséből eredően a földosztáskor fellépő földhiányt, a kevés szétosztható föld és a földigénylők átlagon felüli száma között feszülő ellentétet, az ebből eredő radikalizmust. A kiosztott földeken a termelés megindítása nem ment könnyen. A német csapatok elhajtották az állatállomány jelentős részét, a bevonuló szovjet csapatok és az éhező városi lakosság ellátásáról is gondoskodni kellett. Az állatállomány csökkenése99 révén igaerőből is kevesebb volt és az, hogy a traktortulajdonosok is csak feketén, egyre drágábban jutottak üzemanyaghoz, különösen nehézzé tette a földek megmunkálását. Az újgazdáknak elegendő vetőmag sem állt rendelkezésére, pénzük nem volt, vagy ha mégis, akkor az inflációval elértéktelenedett. A Magyar Távirati Iroda Közvéleménykutató Szolgálata 1946. január végén országos jelentést állított össze a földosztással és a gazdák szükségleteivel kapcsolatos közvélemény-kutatásról. (Bár a Tiszántúlról kevés kérdőívet kaptak vissza és így azt figyelmen kívül hagyták, az eredmények így is tanulságosak.) E szerint arra a kérdésre, hogy a gazdáknak milyen iparcikkekre van szükségük, a válaszadók legtöbbje a szerszámokat és gépeket nevezte meg első helyen, amit a ruházati kellékek követtek, beleértve a lábbeliket is. Minden egyéb háztartási cikk (só, cukor, gyufa, petróleum), avagy építkezési anyagok, kocsi-alkatrészek, lószerszámok és egyéb mezőgazdasági anyagok, kötelek, zsákok stb., bár nyilván ezekből is hiány lehetett, de a gazdák töredékének szerepelt csak a legégetőbb szükségletei között.100 Ebből a felmérésből is szembetűnő, hogy a földosztás során létrejött új birtokok alapfelszereltsége komoly kívánalmakat hagyott maga után. Az MKP vezetése már a földosztás kezdetén tisztában volt azzal, hogy a nagybirtokok szétrobbantásának egyik első következménye a termelés visszaesése lesz. Ráadásul tudatosan törekedtek arra, hogy a kiosztott földek nagysága csak akkora legyen, hogy ha a juttatott maga megdolgozza, szükség esetén családjával megélhessen belőle, de a távlati terveknek megfelelően majdan „a szövetkezeti összefogásból adódó jövedelemszaporulat komoly vonzerővel bírjon”.101 Valójában az elmaradott termelési módszerekkel Ennél csak Szatmár-Bereg megyében volt nagyobb aránya a szükségből igénybe vett földeknek. A lovak száma évek szerint a következőképpen alakult: 1942-ben 900.434, 1945-ben 329.026, 1946-ban 398.714, 1947-ben 490.123. A szarvasmarhák és bivalyok száma ugyanekkor: 1942-ben 2.376.475, 1945-ben 1.069.919, 1946-ban 1.100.275, 1947-ben 1478.610. PSZL 274/13/8. Keltezés nélkül. PSZL 38/-/8. 1946. PSZL 274/8/5. 1945. márc. 15. 435
