Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között

alól. A vármegyék és a megyei városok között, mint közigazgatási egységek között a legnagyobb különbség az volt, hogy a vármegye elsősorban közigazgatási egység volt és maradt, míg a város feladatainak sokkal nagyobb körét kötötték le a vagyonjogi kérdések, a város vagyonának hasznosítása, a gazdálkodás és az adópolitika érvényesítése. A megyei városok legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés maradt, a település élén - bővülő hatáskörrel - továbbra is a polgármester állt. Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye két világháború közötti fejlődésére mindenképp pozitív hatással volt az a tény, hogy az ország államfője, Horthy Miklós kormányzó megyei származású volt. Mindezt kiegészítette a vármegye és a város vezetőinek kiváló kapcsolatrendszere, Zrumetzky Viktor, Tóth Tamás polgármesterek, valamint Almásy Sándor, báró Urbán Gáspár, roffi Borbély György főispánok, illetve Alexander Imre személyes presztízse.

Településfejlesztési, területrendezési és megyeháza-bővítési elképzelések az 1920-as évek közepén

A megyeháza folyó felé eső épületrészének bővítése az 1920-as évek közepén mind időrendileg, mind városrendezési szempontból egybeesett a megyeszékhely legszebb Tisza-parti részeinek területrendezési-városfejlesztési törekvéseivel.199 A XX. század elejére Szolnoknak sikerült az egykori kamarai város kincstári tulajdont képező Tisza-parti ingatlanjait, illetve a Scheftsik család tulajdonában lévő telkeket megvásárolni, mindez pedig lehetővé tette a hídtól nyugatra eső, a megyeháza és a jelenlegi Szigligeti Színház mögött húzódó partszakasz rendezését.200 Ezek a jelentős beruházásokat igénylő városfejlesztési és parkosítási munkálatok Szolnok XX. század első felében tapasztalható fejlődésének talán leglátványosabb részét képezték. Ehhez mindenképp kedvező feltételeket teremtett az 1920-as évek második felében Szolnokot is elérő gazdasági stabilizáció, valamint a Trianon utáni konszolidációt segítő külföldi kölcsönök beáramlása is. A megyeszékhely még

Ezt igazolja a Tisza Szálló és városi fürdő építésének megkezdése is. Szolnok képviselőtestülete 1926. január 18-án döntött a városi fürdő és szálloda létesítéséről, majd 1926. május 28-án fogadta el a szálloda építési szerződését, a vármegye törvényhatósági bizottsága pedig 1926. augusztus 10-én hagyta jóvá a határozatot. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 735/1926. 1926. aug. 10.

E partszakaszon építette fel id. Scheftsik István malomipari és fűrészüzemi vállalkozását. A Szent István gőzmalom előtti partszakasz a kamarától 1880-ban került ifj. Scheftsik István révén a család tulajdonába, amely ingatlanszerzéssel kapcsolatban hosszú pereskedés kezdődött a város és a vállalkozó között. CSEH G. 2006. 88-91. p.

358