Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között

az 1920-as évek első felében a monarchia inflálódott fizetőeszközével, a koronával könnyedén kifizette korábbi jelentős tartozásait, így az értékálló pénz bevezetése után megnyílt az út az újabb beruházások előtt.201 A törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok részére a törvényhozás az 1925. XXII. te. révén biztosította „hasznos beruházásaik költségeinek fedezésére” a külföldi kötvénykölcsönök felvételét.202

Szolnok két világháború között tapasztalható gazdasági fejlődése - átmeneti jellege ellenére - látványos eredményeket hozott a Tisza-parti panorámát és az egész városképet illetően is.203 De e városfejlesztési koncepciót - miként a megyeháza bővítését - a szűkös helyi erőforrások miatt sem a megye, sem a város nem alapozhatta saját költségvetésére, így az építkezéseket jórészt a törvény által biztosított külső forrásokból finanszírozta mind a törvényhatóság, mind a megyeszékhely. Szolnok már 1925-ben megkezdte a jelentősebb összegű külföldi kölcsönök felvételét. A

képviselőtestület 1925. július 3-án döntött arról, hogy a kormány által biztosított évi 7,5 %-os kamatú, 20 éves lejárati idejű külföldi kölcsönből részesülni kíván. A kölcsön felvételének egyik feltétele volt, hogy a felvett összeg háromnegyedét „hasznot hajtó beruházásokra”, vagyis elsősorban építkezésekre lehet fordítani. A város ezért úgy döntött: „A háborús évek s azt követő ország égés folytán feldúlt gazdasági helyzet a magyar városokat s így Szolnokot is megakadályozta annak a nagy jelentőségű beruházási programnak kivitelében, aminek eszközlésével a városi élet tovább való fejlesztése szorosan összefügg. Hosszú évek lázas és kitartó munkájának minden energiáját az erkölcsiekben és anyagiakban lerongyolódott városok újjá építésének nehéz gondja kötötte le, s bizony annak is örülni kellett, ha a [...] megrongált városi berendezéseket tudtuk meggyógyítani. Bár mennyire is éreztük egy néhány új beruházás keresztül vitelének nagy hiányát, a hihetetlenül megnehezült gazdasági helyzet minden jó szándékunknak vétót parancsolt. Ma végre az ország pénzügyi helyzetének [...] állandósulása ismét reménnyel kecsegtet [...], hogy az éveken át mellőzött beruházások közül [...] néhányat, amely városunk politikai, kulturális és szociális szempontból most már alig odázható, megvalósíthassunk. [...] Ebből kifolyólag elhatározza Szolnok r.t. város képviselőtestülete, hogy egy hidegvíz gyógyintézettel és iszap kezeléssel kapcsolatos gőz és nép fürdőt, továbbá egy ingyenes nyári Tisza fürdőt, két

GULYÁS 2000. 47-50. p.

Magyar Törvények. 1925. évi törvénycikkek. Bp. 1925. 122-127. p.

1926-ban kezdődött meg Szolnokon többek között a színház átépítése és a városi bérház megépítése is. Vö. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 29, 51, 52, 53/1926. 1926. jan. 25.

359