Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
továbbfejlesszék.192 A világháborút és a forradalmakat követően mindenekelőtt az 1918 előtti időszakkal való jogfolytonosság elve alapján került sor a közigazgatás struktúrájának restaurációjára. Csakhogy ezzel a Horthy-korszak közigazgatási rendszere megörökölte és továbbörökítette a dualizmuskori igazgatás évtizedek óta megoldásra váró problémáit is.193 Egyrészt a Monarchia felbomlásával, és az ország szuverenitásának létrejöttével alapjukat vesztették azok az érvek, amelyek a törvényhatóságok autonómiájának megőrzését a vármegyék „alkotmány védő”, abszolutizmusellenes tradícióira kívánták alapozni, másrészt a közigazgatás továbbfejlődése, a hatalmi centralizáció igénye az önkormányzati rendszer ismételt átalakítását követelte. Az 1920-as évek - a megyék éles ellenállásába ütköző - közigazgatási reformtörekvéseinek hátterében éppen ezek az ellentmondások játszottak főszerepet.194 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye életében az 1920-as évtized több területen is komoly változásokat hozott. 1922 tavaszán a kormányzó Almásy Sándor főszolgabíró személyében új főispánt nevezett ki a vármegye élére. Almásy Sándor 1932. november 30-ig, vagyis egy évtizeden át töltötte be Jász- Nagykun-Szolnok vármegye főispáni tisztét, közéleti tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult a megye és a megyeszékhely Trianon utáni fejlődéséhez.195 1923. április 1-jén változtatást hajtottak végre a vármegye közigazgatási beosztásán is, a további centralizáció jegyében a Jászsági alsó- és a Tiszai alsójárások Szolnok vonzáskörébe eső községeiből - Tiszasüly, Besenyszög, Kőtelek, Rákóczifalva, Tiszavárkony, Vezseny, Szajol - Szolnok székhellyel egy új, Központi járást hoztak létre, az új járás főszolgabírójává a törvényhatósági bizottság Scheftsik Györgyöt választotta meg.196 Az 1920-as évek végén lényeges változások történtek a vármegyei és városi közigazgatás terén is. Az 1929. XXX. te. - a régi vármegyei szervezet alapjait ugyan meghagyva - alapvetően újraszabályozta a törvényhatóságok szervezetét és 192 ROMSICS Ignác: A Horthy-rendszer jellegéről. Elitizmus, tekintélyelv, konzervativizmus. In: Rubicon Történelmi Folyóirat, 1997. 1. szám. A Horthy-kor. Online változat: http://www.rubicon.hU/magyar/oldalak/a horthy rendszer jellegéről elitizmus tekintelyelv konzervativizmus/ (Letöltés dátuma: 2011. febr. 28.) 193 GYENESEI József: Kísérletek a vármegyei közigazgatás megreformálására az 1920-as években. In: Somogy Megye Múltjából. A Somogy Megyei Levéltár Évkönyve 36. (Szerk.: Bősze Sándor) Kaposvár, 2005. 207-216. p. 194 195 196 356 Uo. 210-213. p. SCHEFTSIK Gy. 1935. 175-176. p. Uo. 174. p.
