Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez

jutalmat. A lóversenyen megjelent 26 ló és négy kettős fogat, melyek között nyolc tét után 700 forint és egy ezüst serleg volt a jutalom. Egy agarászatot is tartottak 50 forint díjjal.32

1860 végére az egyletnek már 222 részvényes tagja volt, azaz az előző évhez képest jelentős növekedés történt, amiben bizonnyal az országos politikai helyzet alakulása, és az önkényuralmi rendszer bukása is szerepet játszott. A tiszteletbeli tagok között ekkor már ott volt Deák Ferenc, Trefort Ágoston (1817-1888), gróf Zichy Ferdinánd, gróf Károlyi Sándor (1831-1906) és István (1797-1881), Lónyay Menyhért (1822-1884), gróf Dessewffy Emil (1812- 1866), báró Eötvös József, valamint az (O)MGE szinte teljes vezetése.33

Az elnök Szapáry maradt, a két alelnök Fazekas Károly és báró Orczy Antal, a jegyző Pétery Károly, a pénztáros Koller József, a titkár a törökszentmiklósi Kiriák György34 lett. Feltűnő viszont, hogy a választmányi tagok között több országos jelentőségű, megyén kívüli személy is helyet kapott. így ott találjuk Tisza Kálmán (1830-1902) bihari birtokost, a dualista kor nagy miniszterelnökét, a tiszavarsányi Gorove Istvánt (1818-1881),35 a reformkori politikust és dualista minisztert, gróf Széchenyi István idősebbik, Béla fiát (1837-1918). Mellettük feltűnt egy sor fiatal is, így Fegyvernékről gróf Szapáry Iván, az örményesi Kövér Károly (1832—1881), a tiszaroffi Bárczay Gyula (1828-1896), valamint a kenderesi Horthy István (1830-1905), a későbbi kormányzó apja. Ugyanakkor Jurenák Sándor, Borbély Miklós, Lipcsey Lajos, Szodoray Elek, Bogyó Ágoston, Mocsy György, Koppéli Károly, Taubinger Béla, Retsky András, Magyary Ferenc, Tassy Károly inkább a régebbi generációt képviselték, és talán ide sorolható még a tiszavárkonyi Hubay Bertalan, Fridrik Antal, Dány Ferenc, a szajoli Fejér Lajos (1811-1873),36 Szathmáry László, Almásy Zsigmond, Fejes József és Knécsy Vencel is. Az éves bevétel ekkor 2.299, a kiadás 2.129 forintot tett ki, ezen kívül 818 forint tagdíjhátralékot mutattak ki.

Bár 1860-ig az egylet fejlődése gyorsnak és egyenletesnek látszott, 1861 után a tevékenysége hanyatlásnak indult. Ebben szerepet játszottak a belpolitikai események (az alkotmányos időszak politikai mozgalmai, majd az

KUNCZE I. 1877. 64-66. p.

Gazdasági Lapok, 1860. 673-675. p.

A Kirják család egy környékbeli görög kereskedőcsalád volt, de bérlőként is említették 1833-ban. OROSZ E. 1906. 176. p.

In: Az első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja 310-313. p.

1848 előtt vármegyei tisztviselő, Almásy Pál követtársa, majd 1848-ban pétervásári kerületi képviselő. In: Az első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja 255-256. P171