Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez
önkényuralom enyhébb formájú újraéledése), valamint a nagy alföldi aszályok is. Az egyleti tevékenység az őszi rendes kiállítás és versenyek mellett csak az egyleti kert Törökszentmiklóstól való kibérlésére, és az azzal kapcsolatos bizottság kiküldésére szorítkozott, bár a pénztár egyensúlyban volt, mivel a bevétel 1.889, a kiadás 1.850 forintot tett ki. Az 1861-es éves kiállításon már csak 14 ló, 11 marha, 5 sertés és 24 gép bemutatására került sor, amelyet mezőgazdasági és kerti termékek, illetve iparcikkek egészítettek ki. A lovak között 110 forintot, három ezüst- és két bronzérmet, a szarvasmarháknál két- két ezüst- és bronzérmet, a sertéseknél 21 forintot és egy dicsérő oklevelet, a gépek közt egy-egy ezüst- és bronzérmet, három dicsérő oklevelet, a termény-, kerti és kézműipari cikkekre két ezüst-, hat bronzérmet és 12 dicsérő oklevelet osztottak ki. A lóversenyre 13 ló és két kettős fogat állt ki, akiknek jutalma 700 forintra rúgott, továbbá tartottak egy agarászatot is, 50 forint jutalommal.37 Az egyleti tevékenységhez kapcsolódóan ekkoriban több újságcikk is megjelent, amely az 1861-től újra megszűnt, és Heves vármegyéhez csatolt Szolnok megye mezőgazdasági viszonyait tárgyalta. Feltehetően a fegyverneki Fazekas Károly írta azt a cikket, amely a „Magyar Gazda” említett évfolyamában jelent meg. Ez méltatta a negyedszázados nagy átalakulást, minthogy az állattartás és a háromnyomásos gazdálkodás helyett már a tagosítás és a földművelés jellemezte a vidéket. A változásnak azonban hiányosságai is voltak. Az állattenyésztés és földművelés arányai teljesen megbomlottak, alig maradt gulya, ménes vagy nagyobb juhnyáj. A trágyázás hiánya miatt gyengült a föld termőképessége, és megindult a szikesedés, a gyomnövények terjedése. Ugyanakkor a modern eszközök elterjedése tekintetében országosan is jó volt a helyzet. „Megyénkben mennyire iparkodunk a szántás czélszerű kiaknázására, bizonyítják az általánosan elterjedt vasekék, ...a kisgazdák is számosán bírnak ilyennel - vasboronák, jó rosták, cséplőgépek, különösen Rock gépész zsákoló ló erejű cséplőgépe oly mennyiségben vannak, hogy az egész hazában nincs annyi jelenleg, mint kis megyénkben ... Rock cséplőgép 30 és 40 között van nálunk, - Clayton, Schuttlerworth gőzgépe a 14-et meghaladja ...A vetőgépek közül a szórva és soros vetők szemlátomást terjednek. Ezen mérték feletti szántás vetésnek szorgalommal vétele kis megyénk terményeit a bánáti és fejérmegyei termények mellé, sőt az idén fölé is emelte ,”38 1862-től évekig nem maradtak írásos anyagok az egylet működéséről, noha a közhiedelemmel ellentétben nem szűnt meg. Ez évben még nagy kiállítást és lóversenyt rendeztek, ám 1863-ban a gazdasági nehézségek miatt 37 38 172 KUNCZE I. 1877. 65-66. p. Magyar Gazda, 1861. 49. szám. 772-774. p.
