Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez
voltak ott. Az egyesület bevétele 270 arany és 3.018 forint volt, míg a kiadás 209 aranyra és 2.155 forintra rúgott.22 Szapáry a tagságot nyolc szakosztályba igyekezett besorolni. Ezek az államgazdászat, földművelés, szarvasmarha-tenyésztés, lótenyésztés, sertés- és juhtenyésztés, mezőgazdasági gépészet, kertészet és vármegyei gazdászat voltak.23 1859-ben, a hároméves működési ciklus végével az egylet alapszabályait átdolgozták, majd a tagokat alapítókra és évdíjasokra osztották. Alapító tag lehetett az, aki legalább 200 forintos alapítványt tett, melynek 5%- os kamatát a pénztárba pontosan fizette, míg az évdíjasok tíz forint tagdíjat fizettek. Mindkét esetben hat éves fizetésre kellett kötelezettséget vállalni.24 Az agarászat, a jellegzetes és népszerű nemesi-úri passzió kapcsán, 1859 elején több javaslat is született. Mivel ez az egyleti tagság egy kicsiny, de tehetős csoportját érintette, Recsky András - a nagyhírű agarász - felvetette, hogy mivel eddig évi két-három versenyt rendeztek, ezentúl havonta gyűljenek össze. Javasolta, hogy a díjazásra kitűzött öt forintot utalják vissza az egylet kasszájába, mivel arra nincs szükségük, más szakágak pedig igényelnék a további anyagi támogatást.25 Ezzel egyben szerették volna elősegíteni, hogy az egyesület a kevésbé tehetős újbirtokosok, értelmiségiek számára is vonzó legyen. 1859 nyarán a költségvetésben a kiállítási díjakra 600, kiállítási költségekre 300, magbehozatalra 400, a tarló- és verseny szántás díjazására 200, az írnok fizetésére 200, pálya- és hirdetési költségre 200, évkönyvre és nyomtatványokra 200, az (O)MGE alapítványra 210, a kertészeti társulati alapítványra 100, ló verseny díjakra 700, agarászati díjakra 100 forintot különítettek el. Az új ekék népszerűsítésére a nyáron Tiszafüreden, Szolnokon és Mezőtúron bemutató szántásokat tartottak, és megnyerték Yull György angol gazdát is bemutató szántásokra. Emellett 100 pengőforint jutalmat tűztek ki egy egy lovas vetőgép megszerkesztésére, azzal a feltétellel, hogy 150-200 forintnál nem lesz drágább.26 Ez évben is megtartották a hagyományos törökszentmiklósi kiállítást, lóversenyt, díjagarászatot és szántó versenyt. Ezen összesen 30 ló, 46 szarvasmarha, 15 sertés, valamint 68 szám alatt termények, továbbá száz KUNCZE I. 1877. 61-62. p. Gazdasági Lapok, 1859. november 20. 768. p. KUNCZE I. 1877. 62-63. p. Vadász- és Versenylap, 1859. február 28. 98-101. p. Gazdasági Lapok, 1859. 431-432. p. 168
