Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez
különböző gép és eszköz volt kiállítva. Ekkor a lovak közt 30 forintot, négy ezüst-, két bronzérmet és. egy oklevelet, a szarvasmarháknál 100 forintot, két ezüst-, öt bronzérmet és öt dicsérő oklevelet, a sertéseknél 35 forintot osztottak ki. A verseny szántásban részt vett 16 béres közül egy-egy 40, 20 és 10, illetve hatan egyenként öt forint jutalomban részesültek. A lóversenyen kilenc ló között a hét nyerő tétel után 700 forintot, egy ezüst serleget és egy lovaglóostort osztottak ki. A két díjagarászat díjazása 100 forintot tett ki. 1859 végére az egylet évdíjas tagjainak száma 173-re nőtt, 185 darab 15 forintos részvénnyel. Az elnök és a választmányi tagok névsora nem változott jelentősen, csak Magyary Ferenc kiesésével vette át a pénztárnokságot Koller József. Az évi bevétel 4.352, a kiadás 2.950 forint volt, ám a maradványból 1.176 forint a részvényeseknél maradt kint, azaz nem fizették be. (Talán a tagok viszonylag nagy száma magyarázza, hogy ekkor az OMGE Szolnok megyei tagjainak száma mindössze 16 fő volt.27) A Törökszentmiklóson létrehozott egyleti kezes ménes a 16 darab 200 forintos részvénynek köszönhetően szépen fejlődött. Volt egy telivére és egy félvér ménlova, az előbbi 40, az utóbbi pedig 30 kancát fedezett.28 A részvényesek 82, az idegenek 80 lovat tartottak a külön erre a célra bérelt legelőn, az állatokra az állatorvosi oklevéllel bíró Suck Lajos ménesmester ügyelt. A társulat elnöksége nem változott, a pénztár bevétel 8.080, a kiadás 6.876 forint volt, míg a maradványból 1.189 forintot tett ki a be nem fizetett hátralék. A működés első éveiben a tagok és a vezetők (Szapáry, Pétery, olykor báró Podmaniczky Frigyes) az országos lapokban döntően az egyleti programokat tették közzé, ám esetenként már a vidék problémáival is foglalkoztak. így 1859 őszén a fegyvemeki tapasztalatok alapján jelezték, hogy a 12-15 éves bérletek azok, amelyek a mezőgazdaság valódi fejlesztését lehetővé teszik. így gróf Almásy György és Jurenák Sándor között már 12 éves volt a bérleti szerződés, de a környéken Fazekas Károly, Fejér Lajos, Taubinger Béla és Dani Ferenc is jó bérlőnek számított. Szapáry György fegyverneki saját kezelésű birtoka különösen kiemelkedett, ahol a faültetvények mellett gyümölcs- és virágkertészet is működött. Emellett báró Orczy Antal itteni gazdaságát is példamutatónak tartották. A répatermelés mindinkább fellendülőben volt, a burgundi helyett a cukorrépa terjedt. Jurenák és Taubinger IV2 holdon 30 mázsa répamagot is termeltek, míg Fazekas Károlynál a barackfákat és a barackfaiskolát emelték ki. Itt speciális rudaló eke is volt, amit két marha jól elbírt, jól forgatta a földet és napi másfél holdat fel 28 VÁRI A. 2009. 204. p. Vadász- és Versenylap, 1859. október 30. 500-502. p. 169
