Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - NOVÁK LÁSZLÓ FERENC: Nemesi ellenállás a Jászkunságban, különös tekintettel Jászapátira
vágta, azzal őket ottan hagyta, és úgy a panaszolkodó osztán fent nevezett Társaival együtt a Tilalmasbúi be hajtott ökröket Dósa Úréval együtt tsak ugyan be hajtotta a Város aklába. ”.33 A lázongás másik fő mozgatója a jászkun kiváltság alapját képező redempciós birtokrendszer védelme, amely egyenlően a redemptus lakosság - köztük a nemesek - érdekében állott. A konfliktust az váltotta ki, hogy a Jászapáti nótáriusának, a jászberényi illetőségű nemes Ozoroszky János földet vásárolt, s házhelyet és kertet juttatott neki a városi tanács. Ez is az elöljáróság elleni támadás fő okának bizonyult. A tanácsi elöljárók ellen irányuló ellenszenvet a rokoni kapcsolatok ápolása mellett alapvetően az motiválta, hogy a tanács önkényesen adott bérbe földeket a pusztán, nem részesítve előnyben a redemptus lakosokat. Az elégedetlenség a Tajthy-féle lázongásban, zendülésben csúcsosodott ki.34 A jászberényi illetőségű Ozoroszky János 1795-ben került Jászapátiba Jászfényszaruból, ahol nótáriusi tisztet töltött be. Ezt megelőzően Pávay Imre volt a nótárius, azonban ellene több rendbéli visszaélések gyanúja miatt vizsgálatot rendelt el a Kerület: „hogy Jász=Apáthy Ord: Notar: Pávai Imre nem szinte jó rendbe folytatná hivatalbéli manipulátiót; a mellett pedig ő kegyelme volna annak fő oka: hogy majd minden nap több, és kevesebb Tanátsbéliek a Város Házánál vendégeskednének azért mindezeknek kinyomozására ki küldettnek ad faciem loci Dlis VNotarius Dósa Antal, és Esküit Muhoray Istvány Urak” a Berényben, 1795. augusztus 20-án hozott határozat szerint. A deputáció által feltett első kérdés érdekes módon arra keresett választ, „Mioka annak, hogy annyi panaszosok járnak a Districtusokhoz JApátirúl, kik majd nem minnyájan meg nem elégedvén a Bírák által tett intézetekkel, magrlis Exmissioért lustáinak?”. A válasz szerint: „Hogy annyi panaszosok mennek a Ttes Districtusokhoz, annak az az oka: mivel a Jász=Apáthy nép nyakas, és engedetlen a Bírói végzést igasságosnak nem itili, azért abban semmi módon meg nyúgodni nem akar. ”. A jászapátiak elégedetlenségének alapos okai voltak. Pávay nótárius működésében sok hibát találtak, ezek között legsúlyosabbak anyagi JNSZML Jászapáti Tanácsülési jkv. 1807/09. 264-265. sz. 158-162. p. A kérdéssel kapcsolatban vő. BAGI Gábor: Az apáti „kis kuruc háború”. In: TISICUM A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeum Évkönyve X. Szolnok, 1997. 121
