Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: „Értünk Kunság mezején”… Táplálkozástörténeti adatok Karcag város 18. és 19. századi irataiból

móddal lehet hozatni ”.87 A krumplinak lett tehát helye a határban (ha nem is mindenhol) de lett helye a háztartásokban is. A következő évből van egy feljegyzés, ami a kertbeli termesztését is emlékezetben hagyta.88 A felsőbbség pár évig még odafigyelt rá, nehogy ez az új növény - ami amúgy is, (a nem túl nagy kedvvel fogadott újdonságokhoz hasonlóan), a határ távolibb pontján kapott helyet, - valahogy elfelejtődjön. 1821-ben is azt válaszolta az elöljáróság az évi vetéseket firtató körlevélre, hogy „a krumpli föld is itt ki adatván, 's minden embernek, aki szokta termeszteni, módja könnyű lévén a' Krumpli szerzésre, szükség nints a’ publica provízióra” (állami v. közösségi gondoskodásra).89 Vagyis a burgonya, ha nem is mindenki foglalkozott vele, de megragadt a határban, s később (például 1849-ben) nyilasföldet is biztosítottak hozzá.^Még manapság is tréfálnak azzal, hogy a karcagi (vagy kunsági) ember mennyire nem állja a krumplit. „Egy birka - egy krumpli]” - szokták idézni, amikor a pörkölthöz tálalt köretként esik róla szó. Az viszont biztos, hogy ha a főtt krumpli köretként tényleg nem is népszerű, de kemencében vagy hamuban hajában sütve, reggelire (sóval, kacsazsírral), levesnek, tört krumplinak, tésztába gyúrva (krumplis pogácsa),, paprikás krumplinak etc. már régóta népszerű ennivaló.

A felsőbbség a többi kerti vetemény felől is tájékozódni igyekezett, s 1788 nyarán újabb utasítást adott ki. Ebben megállapította, hogy ,,a' Megyékben a’ Kerti zöldségek nem olly szorgalommal termesztetnek, mint kellene”, ezért a kerületi elöljárókat annak népszerűsítésére intette, továbbá használható tanácsot is adott a zöldségtermő területek jelentékeny bővítésére, mégpedig azt, hogy „az Erdők(ne)k fel fogott földek (erre a célra) alkalmaztassanak, mivel úgy a' fák is jobban nevelkedhetnek”. Vagyis a fákkal beültetett vagy makkal bevetett területet mérjék ki zöldség alá, s akkor a zöldséget gondozó lakosok gyomtalanítják azt, megkönnyítve ezzel a magoncok, vagy a fácskák fejlődését. Ez meg is valósult, mert 1790-ben azt olvassuk, hogy a Hegedűsháton kapnak hagymaföldet, akiknek a Zádori erdőben nem jutott, (de idegen lévén a módszer a tanács már ekkor leszögezte, hogy ilyenre többé nem kerül sor. Nem is találtuk nyomát.)91

Kg. v. lt. Tanácsülési jkv. 1817. 213. Kg. v. lt. Tanácsülési jkv. 1817. április 2. 233. A krumpliföldnek végül a Tibucnál, a Bocsa határrészen lévő csonka dűlő „projectáltatott”.

Kg. Tanácsülési jkv. 1818. február 22. 175. Pádár János több más dolog mellett a szőlő földön „termesztett” 12 véka krumplinak a felét kéri Vidovics Ferenctől.

JNSZML Kg. v. lt. Tanácsülési jkv. 1821. április 1.

ELEKGy. 1998.101-102. p.

JNSZML Kisújszállás város iratai. Prot. Currentalium 1778-1782. 1788. július 1. Kg. v. lt. Tanácsülési jkv. 1790. március 15. 116.